A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HŐGYE István: A Zemplén megyei szlovákok 1918-1919-ben

közös gyilkos ellen, a kapitalizmus ellen küzdünk." A Telkibányán támadt cseh csapat visszaverése után, mikor a Wildmann-csoport vöröskatonái foglyokat is ejtettek, az egyik cseh fogoly elmondta, hogy nincsenek tisztában a magyarországi eseményekkel. Tisztjeik azt híresztelik, hogy a magyarok nem akarnak köztársaságot, a régi monarchiát akarják visszaállítani, a Habsburgokat a trónra ültetni. Elmondja, hogy katonáik között sok bolsevista is van, különösen az Oroszországból hazatértek között.

42 A magyar ellenállás, különösen a románok intervenciójának megindítása után megtört, a teljes Zemplén megyét elfoglalták a csehek, a románok a Tiszáig vonultak, és a két sereg egyesült, túlerőbe került. Sátoraljaújhely várost április 29-én szállták meg a csehszlovák csapatok. Berendezkedtek a megyeházán. Krizkó Milutin zempléni zsupánnak tekintette magát, visszahivatta hivatalába Dókus Gyula alispánt, új polgármestert nevezett ki, a megyei és városi alkalmazottaktól a cseh állam törvényeinek megtartására esküt vett.

43 Piccione tábornok jelentést tett a Csehszlovák Nemzetvédelmi Minisztériumnak a Sátoraljaújhely, Ronyva-völgye-Alsómihályi vasútvonal megszállásáról, a demarkációs vonalon túli hódításról, a katonai berendezkedésről.

44 A város katonai megszállása a lakosság között nagy riadalmat, de ellenállást váltott ki. A szlovák érzelmű lakosság visszaélt hatalmi helyzetével, többen egyéni sérelmeiket megtoroltatták a csehszlovák hatóságokkal, mint pl. Krirus Andrásné, aki „ . . . máma már Tótországban vagyunk, majd ellátom a bajodat ..." kiabálásokkal vitte ki a cseh katonákat lakására, és udvarából elvitette haragos szomszédját.

45 A komlóskai szlovákok is kihasználták kínálkozó lehetőségeiket.

46 A Vörös Hadsereg június 3-án előnyomulást kezdett, a csehek visszavonultak, június 6-án elhagyták Sátoraljaújhely várost. A tanácsköztársasági hivatalok és elmenekültek visszatérhettek, Csuta Károly és Gara Imre kormánybiztos átszervezte a régi megyei szervezetet és szakosztályokat állított fel, élükre egy-egy elvhű, megbízható vezetőt.

47 A 7. munkás és 23. gyalogezred vöröskatonáit, akik a város és vidékének visszafoglalásában, a borsi és szőlőskei harcokban estek el, június 9-én katonai pompával temették el Újhelyben.

48 Az Újhely elleni hadműveleteket Schrödl dandárparancsnok, volt vezérkari őrnagy, és Jakmand őrnagy vezette, a támadásban és a vidék felszabadításában több kipróbált vörös üteg is részt vett. Június 8-án Nagymihályt foglalták vissza, erről és más Zemplén megyei harcokról így számolt be a Vörös Hajnal: „Június 8-án a 23. gyalogezred egyik százada elfoglalta Nagymihályt. Másnap megérkezett a harmadik dandár politikai megbízottja Szabó László, akit a lakosság lelkesen üdvözölt, és aki az Arany Bika szálloda erkélyéről mondott beszédet. A beszéd közben érkezett a hír a csehek támadásáról. A városban riadót fújtak, a vörösek százada a csehek elé ment, és a Laborc hídjánál erős tűzzel megfutamította a támadókat. . . . Másnap a csehek újra próbálkoztak, akik a visszavonuló főcsapat egyik elszakadt osztaga volt. Szinna és Izbugya parasztlegényeiből, szlovákokból kb. 80-at szereltek fel a Szemere testvérek, és két napig feltartóztatták a cseheket, amíg összeköttetést kaptak a vörösökkel . . ,"

49 Ugyancsak ez az újságszám ír arról, hogy „Srobár miniszter bejelentette, hogy a Tótföld harmadrésze a magyarok kezére jutott, hogy Kassát is át kellett adnia." Beszámol, hogy 42. Vörös Hajnal, 1919. április 6. (Egy cseh fogoly vallomása c. cikk). 43. Z. lt. Zemplén vm. alispánjának i. 4627/1920. 44. Dokumentumok a Szlovák Tanácsköztársaságról. 79-80. 45. Z. lt. Sátoraljaújhelyi Kir. Törvényszék i. 846/1919. 46. Z. lt. Sátoraljaújhelyi Kir. Törvényszék i. 879/1919. 47. Z. lt. Zemplén vm. alispánjának i. 4627/1920. 48. Vörös Hajnal, 1919. június 10. 49. Vörös Hajnal, 1919. június 14. 426