A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HŐGYE István: A Zemplén megyei szlovákok 1918-1919-ben

zők figyelmét a Nemzeti Tanács jelentőségére,. . . utasítom, hogy a községekben megalakult Nemzeti Tanácsok kiküldötteinek a közrend és közélelmezés teendőinek ellátásánál, az ellenőrzésre és irányításra alkalmat nyújtson . . ."

i7 A fenti utasítás a Károlyikormány felhívására történt, amelynek nyomán Zemplén megye szlováklakta községeiben is sorra megalakultak a nemzeti tanácsok, amelyeknek egy része a régi államapparátusra támaszkodva Magyarország integritása mellett foglalt állást, másik részük azonban a csehszlovák kormányhoz közeledett. Nagyon sok nemzeti bizottság alakuló jegyzőkönyve maradt meg november-december hónapokról, közöttük szlováklakta községeké is, mint december 3-án Bistén, december 8-án Velejtén, december 17-én Kásón stb. Közöttük legérdekesebb a Velejtén megalakult tanács, amely magát „Velejtei tót (szlovenszki) néptanács"-nak nevezte. Az alakulásról készült jegyzőkönyvből az alábbi fontos részek érdemelnek figyelmet: A község görög katolikus iskolájában 90 községi lakos által tartott népgyűlésen mondták ki megalakulásukat, jegyzőkönyvet azért fektettek fel, hogy jogos követeléseiket, kéréseiket az illetékes fórumokhoz eljuttathassák. A gyűlés vezetésére Szabó Jenőt kérték fel, aki a helybeli szlovákság bizalmasa volt. A rögzített írásos beszámoló részletesen kitér az egész népgyűlés menetére. „A gyűlés vezetésére felkért Szabó Jenő üdvözlő szavai után megmagyarázza a forradalom jelentőségét, a magyar köztársaság megalakulását, mely köztársaság magával hozza a legnagyobb önrendelkezési jogot, egyenlőséget és szabadságot, mely jogokat eddig csak a kiválasztottak élvezték . . . örömének ad kifejezést, hogy a forradalmi átalakulás Velejtén minden zavargás nélkül, a legnagyobb rendben ment végbe. Kéri az egybegyűlteket, hogy ezen közrendet továbbra is őrizzék meg. . . . Kéri a jelenlevőket, hogy mint mindenütt az országban, úgy itt is alakítsák meg a velejtei néptanácsot saját kebelükből, minden külső befolyás kizárásával. Egyhangúlag, közfelkiáltással a következőképpen alakult meg a néptanács, melynek címe: a velejtei tót (szlovenszki) néptanács'" . . . Ezután 18 helybeli lakos nevének felsorolása, megválasztják a tanácsot, belőlük pedig a négytagú tisztviselői kart. A jegyzőkönyv második fontos része, amely közli az elhangzott kéréseket, követeléseket, panaszokat. Lényegesek az alábbi pontokban rögzített jogos követelések: 1. A község országút mentén fekszik, de a hatóságok gondatlanságai miatt tűrhetetlenül rossz állapotban van ez az útszakasz. A vasúthoz Legénye-Alsómihályiba a községen keresztül vezetett utat a helybeli gróf 28 évvel korábban elvette, és helyette a község megkerülésével adott más utat. „ . . . A leghatározottabban követeljük, hogy a Legénye-Mihályi állomásra vezető megyei közút a régi állapotába állíttassák vissza a községen keresztül és a grófi parkon . . . Követeljük a községből kivezető utat az úgynevezett grófi lápon át az országútra, mely kérésünket azzal indokoljuk, hogy a községből az elvett út folytán kijárás nincs." 2. pontként a frontról hazatért katonák és családtagjaiknak ruházatot, élelmet és tűzifát követelnek. „ . . . A grófi erdőből ingyen kapjanak fát ... a grófi erdőben, melynek vadjait eddig csak láttuk, élelemhiány pótlására szabadon lőhessük ... a népkormányt tisztelettel kérjük, hogy a háborúban lerongyolódottakat élelemmel, ruházattal és lábbelivel segítse, melyhez önerejükből a mai drágaság közepette hozzájutni képtelenek. A sóskút nyilvános használatát kérjük a köznek . . ." 3. pontban radikális birtokreformokat követelnek. „A népkormányt tisztelettel kérjük, hogy a birtokreform végrehajtásakor tekintettel az itteni körülményekre, ne csak termőföldhöz juttassa az arra jogosultakat, hanem az osztandó birtokból építkezési területet is kapjanak azon körülménynél fogva, hogy Velejtén építkezni a lehetetlenséggel határos, mivel grófi birtokkal vagyunk körülvéve minden oldalról .. . osztassék ki közöttünk erdőterület is, hogy az építkezési fa és tűzifa beszerez17. Z. lt. Zemplén vm. alispánjának i. 431/1918. elnöki sz. és Sátoraljaújhelyi járás főszolgabírói i. 7112/1918. 420