A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Adalékok Szerencs és környéke gazdasági, társadalmi, kulturális életéhez 1914-ben

Általánosan bevezették - az elesettek utáni, beosztás szerinti, koronában fizetendő özvegyi nyugdíjakat is.

71 Az ellátás ügye vetődött fel „A piac és háború" valamint „Mi történik Szerencsen?" c. lapi jegyzetekben. A háború esetére szóló kivételes intézkedések e tekintetben az 1912. évi LXIII. tc-ben voltak megtalálhatók. Ez az élelmiszerek drágulása ellen is volt hivatva megvédeni a lakosságot. De most már miniszteri rendeletek voltak szükségesek a drágulás nagyobb méreteinek megelőzésére. Ha ármaximálás van - így a lap - legyen az árdrágításnak büntető funkciója is. S ha savanyú tejet hoz valaki a piacra - meg is veszik - rendőri óvintézkedéseket kell tenni.

72 Még csak „eseményként" látja a „T-H." egyik augusztusi száma, hogy „Sztreikok" törtek ki július folyamán a környéken. Mégpedig dr. Harkányi János taktaharkányi uradalmában (Hernádkak) ill. a cukoripar bekecsi gazdaságában. A gazdasági cselédek 1-2 órára leálltak a munkával, de főszolgabírói közbelépésre az aratás tovább haladt.

73 A szüret sem olyan a Hegyalján mint békeidőben. Némán, csendben folyik. S hiába ott a kereskedelemügyi miniszternél a felterjesztés, a borkivitel szinte teljes mértékben pang.

74 Háborús helyzetelemzések mellett érdemes végiggondolni a „T-H." dec. 1-jei befejező szerkesztőségi közlésének gondolatmenetét „NEM ADJÁK KI ez évben a Nobel békedíjat!" címmel. Ez évben hiába fáradoztak a nagy békeapostolok. Ma a béke gondolata csak illúzió. Régebben - a háború előtt - mindenféle Nobel-díjból a békedíj érdekelte az embereket legkevésbé. „Aki ma sikerrel tud fellépni a béke eléréséért, az méltó leend a békedíjra. De dúl a háború, hallatszik a fegyverropogás, az otthoni szívek a megmaradásért, a győzelemért reszketnek. A békeapostolok hallgatnak. Csak a népek kívánják buzgón imádkozva a békét."

75 Miből, milyen adalékokból áll össze az 1914-es Szerencs, a „T-H." szemüvegén keresztül nézett képe? Ebben a közleményben szinte végig kitapintható a nagyvilág hírei és a szerencsi mikrovilág ellentéte. A lap első oldalaira már a háború fenyegető árnyéka vetődik, a többi oldalon kap helyet a „nagyközönség" ügyes-bajos, apró-cseprő híre, dolga. A gazdaság, társadalom, kultúra ügyei, végül minden „ömlesztve", a háború okozta egyre fokozódó nehézségek. A „T-H." hasábjain - hacsak a kifejezetten politikai cikkekről nincs szó - nem szerepel a munkás (osztály). A szerencsi munkás is csak a dalárdái fellépéseken, mulatságokon fordul elő. A parasztság alig, legfeljebb a népművelő előadásokon, ott is csak megfelelelő alanyként. Még aratási sztrájkjuk is csak érdekesség színben tűnik fel a heti események között és minden erőfeszítés ellenére egyenlőre a háború miatt, elbukik a polgári iskola ügye is. Nem sikerül a langyos nagyközségi szintről feljebb, városira lépni (habár a lap mind a két kifejezést használja). Változott-e - az adalékok szintjén - a „T-H."? Olvasója maradt a hivatali adminisztratív réteg, a (kis) polgárok, kereskedők, és iparosok. A lap anyagában változhatott, hanem felhasználási módjában ugyanaz ami volt. Politikai vonalvezetésben van a módosulás (de ezt nem a jelen közlemény tartalmazza).

76 S ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy igaz az a megállapítás amit az 1914-es bevezetőben olvashatunk.. ,"

77 „Többet emlegetjük azokat a dolgokat, mik még hiányoznak, mint a mi meg van,... legtöbbnek fel sem tűnik mennyire haladtunk előre..." 71. Tokaj-Hegyalja 72. Tokaj-Hegyalj a 44. sz. 73. Tokaj-Hegyalj a 45. sz. 74. Tokaj -Hegyalj a 43., 52. sz. 75. Tokaj -Hegyalj a 51. sz. 76. FalussyJ., 1985. 115-129. 77. Tokaj-Hegyalj a 1914.1. sz. 413