A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Adalékok Szerencs és környéke gazdasági, társadalmi, kulturális életéhez 1914-ben

ADALÉKOK SZERENCS ÉS KÖRNYÉKE GAZDASÁGI, TÁRSADALMI, KULTURÁLIS ÉLETÉHEZ 1914-BEN FALUSSY JÓZSEF A címben jelzettekhez igazodva a következőkben megkíséreljük bemutatni az 1914-es Szerencs és környéke gazdasági, társadalmi, kulturális arculatát, vagy inkább abból érdekesebb képeket felvillantani. Érzékeltetni kívánjuk-a mezőgazdaságon belül - a szőlő kiemelt jelentőségét, termesztésének problémáit. Megismerkedhetünk a „falu" szociális helyzetével, akut iskolaügyi problémáival, valamint érdekes, színes, kulturális életével. Hogy aztán jöjjön az év nyara, ősze, mikor a háború mindent összezavar. A megye északi területei háborús hadszíntérré válnak. A lapok első oldalát harctéri tudósítások foglalják el. Mintha a hazai, a közvetlen környezetet bemutató írások is „csukaszürkévé" válnának. Előbb fel kell vázolnunk mindazokat a jelenségeket, pozitív és negatív változásokat, melyek részben az országban, részben Tokaj-Hegyalján (Zemplén vm.-ben) az 1914-es állapotokhoz vezettek. A dualizmus első három évtizede jelentős gazdasági fejlődést hozott az OsztrákMagyar Monarchia magyarországi részén is. Az 1890-1914 közti időszak pedig a hazai iparfejlődés kiemelkedő szakasza: állami támogatás, hazai fogyasztói piac kibővülése, gyáripari struktúra módosulása. Az agrár jelleg azonban megmarad. Elterjed a monopolizálódás kelet-európai formája a kartell (pl. cukor- és petróleumpiacon leginkább). Ez a folyamat a mezőgazdasági termelésre is ösztönzően hat. Emelkedik a termelés szervezettsége, technikája, de a nagybirtokrendszer változatlanul fennmarad. Zemplénben a kapitalista fejlődés csak a századfordulóra tudta megtörni a mezőgazdaság (szőlőtermesztés) szinte kizárólagos monopóliumát. Az újonnan telepített gyárak is az élelmiszeriparhoz tartoztak, pl. Szerencsi Cukorgyár, 1889. De ezután is elsődleges szerepe a mezőgazdaságon belül a szőlőtermesztésnek van. Ez a parasztságnak szinte egyedüli munkalehetősége. A közép- és kisbirtokosságnak ill. néhány országos nagybirtokosnak viszont jól jövedelmező. A munkalehetőségek hiányos volta miatt már az 1870-es évek 2. felében szórványosan megindul a kivándorlás, ami 1879-82 közt - különösen a felső-zempléni részeken tömeges méreteket ölt - (a j elzett időszakban több mint hétezer!). Országos j elenség is ez, hiszen 1904-1913 közt 56 000-ren vándorolnak ki, s több mint 90%-uk agrárproletár.

1 Chicago Times szerint „Amerikában" nincs munka. 1913 karácsonya előtt 100 000 külföldi munkást bocsátottak el, amiből több mint 10 ezer horvát, magyar.

2 Zemplén vármegyének nincs igazi városa. A közigazgatási székhely Sátoraljaújhely 20 000 lakosságával kiemelkedik, de az utána következő Sárospatak már nem éri el 1. Varga G. -né., 1970. 68-69. 2. Tokaj-Hegyalj a 1. sz. 403