A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PÉTER László: Herman Ottó és Szeged

Bálint Sándor idézte Herman Ottó domaszéki naplójából ezt: „Nagyon érdemes dolog volna valamely érintetlenebb tanyán egy évet eltölteni, s az életet apróra megfigyelni: ősi vonatkozású dolog akadna akárhány." Bálint Sándor hozzátette: „Kár, hogy Herman csak a szándéknál maradt, tervezett műve Szeged akkori tanya világának klasszikus emléke lenne."

74 Herman Ottó megörökítette a tanya alaprajzát a házrészek neveivel. Bálint Sándor háromszor is idézte, mert oly jelentősnek tartja ezt a Hermantól megörökített szokást: a melléképület ajtaján, belül, szögre akasztva, egy darab lófarkat talált, amelybe fésű volt belevágva; tehát nem csak tartó, hanem tisztogató eszköz is. Ez a szokás a 19. század elején még a köznemesek körében is eleven volt; mágikus célja: ha javas akár egyetlen szálára is ráimádkozott, a néphit szerint a.beteg ló meggyógyult.

75 Herman Ottó a ház után leírta a környékét, a szérűskertet, a polyvás sárral tapasztott, fehérre meszelt vermet, a kunyhószerű polyvást, a ház alakú rakásban tárolt és betapasztással kímélt vályogot, távolabb a konyhakertet, legelőt. Szólt az állatállományról, a szekérről, följegyzett táj szavakat is. „A határ közelében - írta - áll a magas szélmalom, tova a szőlő és a szántóföld. Szóval a tanyás úr a maga földjén, és uralkodó a házában is. Valóságos király, akarata előtt meghajlik minden ... Ez a helyzet fejleszti ki az alföldi tanyásgazdában az erős önérzetet, amely sokszor a gőgig ér föl." Epilógus Madarassy László kérésére Móra Ferenc Herman Ottó igazi szegedi jóemberét, Vőneki Pált is jellemezte. „Valamikor fekete, az én időmben már ősz, zömök kis ember volt, mindig fekete ruhában járt, csinos, tiszta öreg volt, kevés, de méltóságos beszédű. (Félegyházán persónátus embernek mondják az ilyet.) Talicskásból dolgozta fel magát, szerzett egy kis vagyont, bejutott a törvényhozásba, gazdasági ügyekben kiküldetéseket is kapott, s mint öreg druszámtól, Kiss Ferenc ny. miniszteri tanácsostól tudom főerdőtanácsosa volt az államnak, és fő ültetője Szeged erdeinek -, mindig szerényen és okosan viselte magát hivatalosan is. Egész életében 48-as volt, s az alsóvárosi népkör elnöki székéből nagy szolgálatokat tehetett Herman Ottónak."

76 Temetésén Hermannak a függetlenségi párti képviselőségében utóda, Polczner Jenő búcsúztatta, de jelen volt Tömörkény István is. Herman Ottó 1904. március 1-én részvétlevelet küldött az alsóvárosi népkörnek. „Vőneki Pálban az Alföld színmagyarságának egyeteme, ebben függetlenségi párti eleme, erős oszlopa, valóságos minta magyar embert vesztett, én pedig elvesztettem azt, akivel sírig tartó hű barátság egyesített." Levelét mint az alsóvárosi népkör tiszteletbeli elnöke írta alá.

77 1902 októberében Herman csak átutazott Szegeden, de 1904. november 20-án vendégként Egyetem és nemzeti szellem címmel előadott a Dugonics Társaság fölolvasó ülésén a városháza közgyűlési termében.

78 Tudtommal ez volt utolsó szegedi látogatása. Az egyre fokozódó nagyothallása napról napra nehezítette életét és közlekedését az emberekkel. A Somogyi-könyvtár kebelében kifejlődő városi múzeum ügyében Schaufuss Camillo természetrajzi gyűjteményének megítélésében a szegedi tanács kikérte 74. Bálint S. 1976. 251. - Bálint Sándor ezt Zákányszék kapcsán mondja el, holott Pálfy Antal domaszéki kapitány volt, és tanyája is domaszéki földön állott. 75. Bálint S. 1976. 251., 452., 2: 300. - Egyébként Bálint Sándor teljes mértékben kiaknázta Herman műveinek szegedi adatait. Vö. Gyuris Gy. 1983. 53. 76. Madarassy L. 1935. 11-12. MóraF. 1961. 193-194. 77. Szegedi Napló, 1904. márc. 3. 78. BannerJ. 1943.91. 381