A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - UDVARI István: Adalékok a XVIII. századi hajdúdorogi cirill betűs iratokhoz

tak be, a magyar liturgikus nyelv behozatala érdekében. A megye úgy határozott, hogy a javaslatot az országgyűlési bizottsághoz teszi át.

40 Ugyanebben az évben Popovics Bazil munkácsi püspök azt kéri dr. Lakatos György hajdúböszörményi lelkésztől, hogy „a Hajdú Kerület kifogásai ellenére is az orosz nyelv mint liturgiái ki ne küszöböltessék az iskolából." (Vö. Függelék VII.). Látjuk, a Hajdúságban az egyházi szláv-orosz nyelvet továbbra is tanították. Nem változott, sőt rosszabodott a helyzet azután, hogy az osztrák és orosz cári csapatok leverték a magyarországi forradalmat és szabadságharcot, átmenetileg oroszbarát osztrák politika dominált, s a ruszin nemzeti mozgalom russzofil jelleget öltött.

41 Ebben az időszakban, melyet a ruszin nemzeti újjászületési mozgalom fellendülése jellemez, a korábbiakhoz viszonyítva bővebb teret kap a ruszinorosz nyelv alkalmazása a polgári életben, s dominálóvá válik az egyházi hivatalos írásbeliségben.

42 Az egyházi adminisztrációban bekövetkezett fordulatot jól érzékelteti a szabolcsi görög katolikus parochiák iratanyaga is. Orosz nyelvű iratmásolatokban bővelkednek a protokollumok, újra megjelennek a cirill betűvel vezetett anyakönyvek. A hajdúdorogiaknak a magyar liturgiái nyelv bevezetésére irányuló törekvései csak 1861 után, a Habsburg önkényuralmi rendszer válsága nyomán nyerhettek újra kifejezést,

43 s a kiegyezés után bontakozhattak ki. Az országos jellegűvé váló mozgalomnak, nem utolsósorban a magyarországi katolikus klérus ellenállása miatt, a régi Magyarország keretei között nem sikerült a magyar nyelvű liturgiát hivatalosan kieszközölni. A kárpátukrán (rutén, ruszin) szórványokra vonatkozó néprajzi indíttatású feldolgozásokban általában szó esik a kárpátukrán népesség migrációjának, nyelvi-kulturális asszimilációjának vallási, egyházszervezeti hátteréről is.

44 Mikro vizsgálatok híján, s bizonyos XIX. század végi, XX. század eleji képleteknek a korábbi századokra történő visszavetítődéseként, a szakirodalomban az a felfogás uralkodik, mely szerint a vallási unió elősegítette az ukrán szórványok asszimilációját. Ez a történészeknél a kárpátukrán egyházi értelmiség egyes rétegei asszimilálódására vonatkozó nézet,

45 nem alkalmazható néprajzi vonatkozásban, jelen esetben a kárpátukrán szórványokra. A szórványok között végbement asszimiláció nem volt kisebb, jelentéktelenebb a hasonló helyzetben élő görögkeletiek körében sem. A XVIII. századi XIX. század eleji görögkeleti és unitus magyar nyelvű nyomtatványok összevetése azt is megmutatja, hogy az ortodoxok, mivel a római katolikus klérus nem kötötte meg kezüket, jóval rugalmasabban és gyorsabban tudták követni a szórványok között végbement nyelvi, etnikai változásokat. A bizánci rítushoz kapcsolódó első magyar nyelvű nyomtatott művek - imádságos és evangéliumos könyvek, epistolák, liturgikus fordítások, katekizmusok stb. ortodox kiadványok.

46 A XVIII. századi kárpátukrán egyházi hivatalos írásbeliséget kutatva figyeltem fel a fenti egyszerűsítő vélemény elfogadhatatlanságára. Arról győződtem meg, hogy éppen az unió XVII. század végén XVIII. század elején történt megszilárdulásával, az egyházmegyei hierarchia és intézmények római katolikus mintára történő kiépülésével, az önálló görög katolikus iskolaszervezet fokozatos megteremtődésével az unitus egyház, ha nem is akadályozhatta meg, de feltétlenül lassította az ukrán szigetek között 40. SztripszkyH., 1913. 111. 41. MayerM., 1977.15. 42. Perényi, J., 1957. 43-60.; Haraksim., i. m. 157-163.; Vö. még Mészáros., i. m. 60-65. 43. Pirigyi., i. m. 105-111.; Muyer., i. m. 137-140. 44. Paládi-KovácsA., i. m. 355-357.;ÁcsZ., 1985.419-426.;NiedermüllerP., 1980.18.;Sasvári., 1984. 154-155. 45. Vö. Arató E., 1975.124. 46. PetrikG., 1888-1892.;SztripszkyH., 1913. 75-113.;MolnárN., 1966.271-281. JvancsóL, 1987. 331