A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - UDVARI István: Adalékok a XVIII. századi hajdúdorogi cirill betűs iratokhoz
szerepet játszott a munkácsi püspökség történetében. 23 Megalapozottak azok a vélemények, amelyek a munkácsi egyházmegye kanonizálását, az egri római katolikus püspökségtől való függetlenítését szükségesnek tartó és szorgalmazó Mária Terézia-féle álláspont kikristályosodását, az 1765-ös hajdúdorogi unióellenes mozgalommal hozzák összefüggésbe. 24 A kegyúri jogokat gyakorló város csak magyarul jól tudó, ezenkívül a rutén parochiára csak nőtlen papot fogad. 25 A XVIII. században Dorogon működött lelkészekről megállapítható az is, hogy ukrán falvakból származtak. Hajdúdorog jelentősége, szerepe pl. a XVIII. század második felében abból a körülményből is látszik, hogy parochusai kivétel nélkül magas műveltségűek voltak, vagy Nagyszombaton végeztek, s a teológiai és bölcsészeti tudományok doktorai voltak, vagy pedig Bécsben iskolázódtak, mint pl. Petkovszky János, Kopcsay János a Pázmáneumban, Tarkovics Gergely a Barbareumban. A dorogi rutén parochia lelkészei Alsó-Szabolcs és a Hajdú Kerület főesperesi tisztségét is betöltötték, de csak az alsó-szabolcsi parochiákat igazgatták közvetlenül. A cölibátus tényével, s magas műveltségükkel is összefüggött, hogy Dorogról elkerülve a lelkészek előtt nyitva állt az érvényesülés kapuja. Petkovszky János, 26 Szabados György 27 püspöki helynökök, Udvari Illés (káplán), Kopcsay János 28 munkácsi teológiai tanárok lettek, az utóbbi egy időben az ungvári szeminárium prefektusi tisztjét is betöltötte. Bacsinszky András, 29 Tarkovics Gergely 30 a püspöki székbe emelkedtek. Tarkovics Gergely több mint tíz évig (1804-1815) töltötte be a budai Egyetemi Nyomda ruthén, valach, illír cenzori tisztjét. 31 Ismeretes az ideológiai funkciók, a vallás, az egyház, a tudományok és oktatás szoros kapcsolatánál fogva, az előbbiek maradandó hatást gyakoroltak a késő feudális társadalom minden szektorában. A XVIII. század utolsó évtizedéig a magyarországi egyházak felekezeti különbség nélkül, szervezetileg és közvetlenül átfogták az iskolát, sőt, nagyrészt a tudományt, az irodalmat, a művészetet is. 32 Törvényszerű, hogy Hajdúdorog változatos egyházi története nem múlt el nyomtalanul. A hajdúvárosnak a rutén többségű és rutén jellegű munkácsi egyházmegyébe történő integrálódása, a ruszin származású egyházi értelmiség működése az iskoláztatásban is kifejeződött. Sasvári László kutatásaiból ismeretes, hogy a fenti hatást a hajdúdorogi népnyelv is visszatükrözi. 33 Az egyházi főhatóságok elvárásainak megfelelően a román nyelv elemei a XIX. század elejéig, 34 az egyházi szláv nyelv, majd az orosz nyelv tanítása 1849 után is, egé23. HodinkaA., 1911. 72. 103.108. 137.; Vö. mégHodinka i. m. 1910. 295,705. 24. DuliskovicsJ., 1877. 176-177. 25. Böhm., i. m. 110.; Grigássy., i. m. 23-24.; HPL Fasc. 12. N. 10. 1777. 26. Duliskovics., i. m. 227.; Vö. még Ember., i. m. 97. 27. BasilovitsJ., 1799. Pars III. Cap. VII. 86.;Duliskovics, i. m. 192.;HodinkaA., 1910.706-709. 28. Udvari I., 1985.; Udvari I., 1987. 29. SzinnyeiJ. 324-325. 30. Duchnovics, A., 1967. 31. Király P., Der ruthenische Buchverlag in Ungarn und die Universitátsdruckerei von Ofen. Annales Universitatis Scientiarium Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae Sectio Historica. tomusXXI. 15. 32. Vö. Kosáry., i. m. 69. 33. SasváriL., 1977. 325-335.; Sasvári L., 1979. 231.; Sasvári L., 1982.102-104. 34. A XVIII. század végétől akadozott a valach parochia működése. 1812-ben Bányai András esperes hivatalára serkenti a valach-parochust. Ez magyar nyelvű válaszában leírja, hogy az oláh prédikáció ellenzésre talált, s mivel a (rutén) esperesek nem hagytak teret a működésnek, s nem becsülték, a magyar nyelvű prédikálással is felhagyott. HPL Fasc. 21. N. 67. 1812.; Ugyanebben az évben a Dorog város tanácsa oláh kántort kér, mivel az „oláh kántor alkalmatlan voltát némely elöljárók felfedezték, annak változását sürgetik." HPL Fasc. 21. N. 71.1812. 329
