A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

IKVAI Nándor: A megyei múzeumok negyedszázada (1962-1987)

meny, Szoboszló). Egyetemi városhoz méltó, színvonalas munka, a tennivalókhoz mérten bizony szerény számú kutatógárdával. Heves meghatározója és profilja ma is a lassan már látványként is kibontakozó egri vár, pedig (őrzésre alkalmatlan) raktárai zsúfolásig teltek. Kiváló képtára, egyre teljesebb néprajzi gyűjteménye legalább ekkora vonzású lehet. Gyöngyös a legnagyobb vidéki természettudományi kutatóhelyünk. Egy helyre telepített néprajzi falu helyett, a szebbnél szebb tájházakat hozták létre. A háromról huszonháromra nőtt muzeológusa, kiadványai révén is figyelemre méltót alkotott. Komárom megye a sokszékhelyű, még mindig szétdarabolt. Ki-ki híres a maga posztján. Tata ékszer a szép parkban és látvány a hazai németek emlékét bemutató malom. Az újkortörténet most kapott méltó helyet Tatabányán a megyeszékhelyen. Esztergom múzeuma kettészakítva. Részben a várban (MNM-kezelésben), másrészt az egyházzal társbérletben, nagyon nehéz körülmények között dolgozva, remek régészeti és történeti, sőt képzőművészeti anyagot őriz. A néprajzról elfelejtkezett a megye. Német nemzetiségi gyűjteményén kívül szinte nincs is anyaga.

62 Nógrádban az emlékmúzeumok, emlékhelyek, Hollókő élő múzeumfaluja mellett a Palócföld életrajzát őrző patinás balassagyarmati múzeum jut eszünkbe. Pedig az utóbbi negyedszázad eredménye a megye régészetét egyesítő és a természettudományt is befogadó szécsényi kastély, amely mellé méltón sorakozik immár a megyeközpontú új palotája Salgótarjánban. A legnagyobb új múzeum, a felszabadulás óta. A múzeumok évkönyvében és a raktári anyagban egyaránt gazdaggá lett megyei munkásmozgalom- és életmódkutatás kapott itt méltó otthont, az országra is kiható műhelyt. Pestmegye múzeumügye ma már annyi, ahány város, ahány falu. A főváros árnyékában a 3-4, egyszemélyes múzeum helyett, ma 6 helyen közel negyven muzeológus munkálkodik. Látványos fejlődés pénzben, emberben, kiállítóhelyekben, statisztikában. A székhelyből lassan a régi városokba húzódik a klasszikus muzeológia művelése. Szentendre szép kirakata világra szóló ma már, de sajátos múltja és több ezres emlékei egy pavilonban várják a feltámadást éppúgy, mint a száznál is több nevet számláló művészeinek állandó kiállítása, a 13 működő látvány mellett. Talán az új század elhozza ezeknek az értékeknek is a felszínre hozását. Somogy megye egykor egyszemélyes múzeuma elfoglalta a klasszicista megyeházát és nagy jövő néz rá. Ma ígéretes gyűjtemény, teljes létszám, látnivalók megyeszerte, melynek gyöngyszeme Szenna falumúzeuma. Szabolcs-Szatmár megye távoli szívós végvára a muzeológiának. Évkönyveire, kutatóinak munkájára az egész szakma figyelt. Gyűjteményei (Nyíregyházán, Vásárosnaményben, Mátészalkán, Nyírbátorban) meghatározóak a nemzeti történelem szemszögéből is. Csodaszámba menő falumúzeumot építenek Sóstón. Reméljük e megyének még szebb, eredményesebb és gondtalanabb lesz jövője.

63 Szolnok megyének - bízunk benne - nem csak volt, hanem újra lesz virágzó múzeumügye. Alföldi kultúránk egyik legnagyobb letéteményese. Évtizedekig a megyeszékhelyre koncentrálta a kutatókat és a gyűjteményeket. Ily módon Karcag, Jászberény és a nagy múltú, de szerény Tiszafüreden kívül minden jelentősebb gyűjtemény Szolnokon található. Példamutató a befejezett Néprajzi Atlasz vállalkozása, a következetes régészti kutatásai, történeti muzeológiája és - amíg lehetősége volt rá - figyelemkeltő tematikájú időszaki kiállításokat rendeztek itt. A rangos múzeumi anyag csak egy végre önálló épületben lesz képes kifejteni hatását.

64 62. Vö. Horváth I., 1979. 68-75. 63. Vö. Németh P., 1984. 109-116.; Erdész S., 1963. 59-62. 64. Vö. Kaposvári Gy., 1964.12-16. » 31