A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

IKVAI Nándor: A megyei múzeumok negyedszázada (1962-1987)

az épületekben „ki mit tud klub", „gyurma- és papírszakkör" óvodásoknak, iskolásoknak, „tiniklub" stb. A múzeumpedagógusok pedig iskolát telepítettek a múzeum falai közé és a környezettől (kiállítástól) eltérő témák oktatása gyakoribb volt mint a bemutatókkal való illusztrálás. Ilyen és hasonló szakmai buktatók és kísérletezések közepette alakult ki, a ma már helyes útra terelődő „szakmai szolgálat", amely múzeumi tárgyakkal kíván „népművelni", illusztrálni. Világossá vált, hogy az így kialakult munkamegosztás révén az addig tárlatvezető, vendégfogadó, szervező munkát végző szakmuzeológusok jelentős időt nyertek. A témára vonatkozó kísérletek és eredmények közlésének, a múzeumi népművelésnek hamarosan hatalmas szakirodalma lett.

55 A tudományos munka előrehaladtával, az anyagi lehetőségek javulásával, jelentős változás történt a múzeumok könyvtáraiban is. Ütemesebb gyarapításra nyílott lehetőség és a régebbi, többezer kötetes könyvtárakhoz főállású szakemberek kerültek. Ily módon az állományfeltárás a megkívánt rend és a tervszerű gyarapítás biztosabbá vált. A sorra megjelenő múzeumi évkönyvek tudományos cseréje és a csereanyag kezelése csak szakkönyvtárosok működésével képzelhető el eredményesen.

56 A múzeumi munka előrehaladását, eredményességét nem kis mértékben segítette a hosszú idő óta kívánatos múzeumi segéderők (gyűjteménykezelők, rajzolók, fotósok, kiállításrendezők) alkalmazása. Erre területenként más-más intenzitással és nem a gyűjteményanyag arányában került sor. Egyidejűleg jelentkezett a felsoroltak - speciális igényeket is kielégítő - képzési gondja, amely a mai napig nincs megnyugtatóan rendezve. A fentiekhez hasonló gond jelentkezett egyes múzeumi szakok területén is. A régész, a néprajzos és a művészettörténész kivételével, a többi szakmában nem folyt muzeológiai oktatás. így a történelem, a numizmatika, az irodalom, de a műszaki és agráremlékek őrzői és gyűjtői - a szakmájukon túl - a múzeumban kellett hogy elsajátítsák a tárgyak életével kapcsolatos ismereteket és mesterfogásokat. Elodázhatatlan, hogy mielőbb egy általános muzeológiai tanszék felállítására sor kerüljön, amely levelezőként, kiegészítő diplomát (ismeretet) nyújtana a felsorolt területek művelőinek. A megyében működő muzeológusok számszerű növekedését már említettük. A régész, a néprajzos, a történész szakterületeken kellő számú szakember dolgozik. Eleinte nagy gondokat okozott a szakemberhiány, amelyet beiskolázással, ösztöndíjakkal legtöbb helyen sikerrel oldottak meg.

57 A hetvenes évek végére - művészettörténet kivételével - megnyugtatóan alakult a helyzet országszerte. Mérhetővé vált - az évkönyvek, publikációk, tudományosan előkészített kiállításokon túl az egyetemi doktori, a kandidátusi, sőt egyre több nagydoktori fokozat megszerzésével - az egyre magasabb szintű kutatói felkészültség a megyékben is. A kezdetektől meg nem oldott (rajztanárokkal helyettesített) művészettörténeti munka csak egy vidéki egyetemi tanszék felállításával valósítható meg (Szegeden vagy Pécsett). A Budapesten végző hallgatók még kellő bér és lakás csábítása mellett sem hajlandók a megyei múzeumoknál állást vállalni. A nyolcvanas évektől valamennyi múzeumi szakmában az alulképzés és a más munkaterületen történő elhelyezkedés miatt ismét hiányok jelentkeznek. Napjainkban pl. közel 10 néprajzos állás vár betöltésre a megyékben. A jelen kilátásokat figyelembe véve a helyzet - a közelesen nagyobb számban nyugdíjkorhatárt elérők miatt - tovább fog romlani.

58 55. A témához ld. Selmeczi L., 1982. 76-85.; B. Villányi É., 1982. 86-96.; Múzeum és közönség 1-7. köt. 1971-1981.; Bertha I., 1984. 20-24.; Múzeumi tanári segédkönyv. . . 1979.; Bodnár M. (szerk.), 1979.; 1981. ;EöryM. (szerk.), 1981.; Szabolcs O. (szerk.), 1973.; Múzeumok nevelőmunkájáról . . . 1973.1.; Múzeumok szerepe . . . 1980. 3-12. 56. Vö. ÉriL, 1966. 109-137. 57. A kezdő évek gondjait elemzi Balassa I., 1964. 56-61. 58. KissL., 1982.44-75. 27