A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - B.HELLEBRANDT Magdolna-LOVÁSZ Emese: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1985-1986

Az általa hazavitt cserepek díszítettek, megállapítása szerint a bükki kultúrára jellemzőek. S. Koós Judit Bükkábrány-Külszíni fejtés A külszíni fejtést az ipari vágánnyal összekötő út építésekor a katolikus temető falu felőli dombhajlatában pincéket találtak. A munkát az „Egri Közútépítő Vállalat" végzi. A pincék előkerülését Dudás Sándor községi tanácselnök jelentette. A helyszínen láttuk, hogy kb. 15 pincére bukkantak, az egyikbe be tudtam csúszni, hossza kb. 9 m, szélessége 4 m. Középen fel lehet állni, oldalfala ül. teteje íves, a márgás kemény talajba vésték, falazás nincs, vége egyenes földfal, olyan mint az avasi pincék. Az ott játszó iskolás gyerekek elbeszélése szerint barna mázas cserepeket és csontokat találtak benne. így minden jel szerint a pincék százévesek lehetnek. Egyosztásúak, barlanglakás gondolata is felvetődött, de miután belülről is láttam, ezt nem tartom valószínűnek. Mindez a katolikus temető DNy-i oldalában, az aljban volt, fentebb a rézsű kialakításakor mintegy 40 cm földréteget toltak le az eredeti felszínből, s ebben középső bronzkori, Hatvani kultúrába tartozó seprűdíszes, belül bütykös cserepeket gyűjtöttünk és állatcsontokat. A katolikus temető végénél, a református temető felé haladva szintén a letolt földben új kőkori vonaldíszes edénytöredékeket találtunk. B. Hellebrandt Magdolna Bükkszentlászló-Nagysánc Csontos Miklós kora vaskori cserepeket gyűjtött a területen, melyek között behúzott peremű, síkozott peremtöredék, szemcsés anyagú, széles fogóval ellátott peremtöredék, valamint ujjbenyomásos léccel díszített edénytöredék is volt. B. Hellebrandt Magdolna Egerlövő-Homokpart Folytattuk a homokbányászás által veszélyeztetett gepida temető feltárását. A munka gyorsítása érdekében földgéppel hordattuk le a felső, szürkésbarna réteget, 60 cm mélységben, melyben tapasztalataink szerint régészeti jelenséget amúgy sem lehetett megfigyelni. Meghatároztuk a temető Ny-i szélét. Az idei ásatási területünk DK-i szélén bukkantunk egy újabb sírcsoportra, közvetlenül mellettük az 1. számú házra. Lekerekített sarkú, téglalap alakú, félig földbe mélyített, kisméretű ház (140X260 cm). Négy sarkában egy-egy mély cölöplyuk volt. Járószintjén kézzel formált, valamint korongolt, besimított díszű edények töredékei, köztük egy vízszintes peremű agyagveder darabjai voltak. A ház területén szétdobálva juh vagy kecske, marha, ló és szárnyascsontok hevertek. A feltárt sírok, mivel a temető szélein helyezkedtek el, melléklet nélküliek, többnyire bolygatottak voltak. Egy női sírban találtunk gyöngyöket és a lábaknál egy kézzel formált, kisméretű edényt. Lovász Emese Erdőbénye Óvári József jelentette, hogy a Kalcitüzem területén a markoló cserepeket fordított ki a földből. Néhány darabot bevitt a Tokaji Múzeumba, ahonnan Bencsik János továbbította Miskolcra. A leletanyag AVK korú. S. Koós Judit 273