A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - JOÓ Tibor: A sajókazai vörösmárvány tabernakulum

Velezdi Kövér, Csatári, Dely, Sori, Rákóczi, Széchy, Karvai Orle, Mladesovich, Horváth, Gyulafi) címereinek a tabernákulumon levő címerrel való összehasonlítása nagy feladatot jelentett, s azt el is végeztem a nagyszabású Siebmacher

20 és Nagy Iván

21 genealógiai és heraldikai kötetek és táblázatok vonatkozó részeinél, de megnyugtató (egyértelmű beazonosítást lehetővé tevő) megállapításra nem jutottam, de nem vezetett eredményre még az sem, hogy ugyancsak a HOM Helytörténeti Adattárában, a Megay hagyatékban talált egyik (aláírás és keltezés nélkül) cédulán, „Sajókaza Pasztorofium, reneszánsz. Tomory családi címer" felirattal a tomori Tomory család címerének rajzát, a Magyarország vármegyéi és városai sorozatban 1896-ban kiadott „Abaúj-Torna vármegye és Kassa" kötet 549. oldalán ismertetett család- és birtoktörténet, továbbá címerleírást (címere: leveles koronából emelkedő szarvas), valamint a vármegyei szociográfiák sorozatban 1939-ben kiadott „Borsod vármegye" kötet 123-125. oldalaira utalást, valamint Balogh Jolánnak „Az erdélyi reneszánsz" című kötetére utalást találtam.

22 A történet többirányú vizsgálatából (de a most említett cédula megjegyzéséből is) megállapítható, hogy a Tomory család több helyen birtokos volt ugyan Borsodban és Abaújban, de sohasem említik Kazával kapcsolatban. A címerbeli ábrázolással, a címerpajzzsal magával is azonban számos eltérés is megállapítható: a tabernákulumunkon levő címer szarvasa másként tartja a mellső lábait, egészen más az agancs formája, a Tomory címer szarvasa a címerkép közepén és testének mintegy kétharmadával kiemelkedve áll egy háromágú koronában, ugyanakkor a tabernákulum szarvasa testének alig egyharmadával látszik, kissé hátradőlve és egy szinte lombkoronának minősítő koronából emelkedik ki. A Tomory címer koronája lebeg a címerpajzs belsejében, a tabernákulum koronán álló címer állata viszont támaszkodik a címerpajzs különböző részeire, nem beszélve arról, hogy a Tomory címer szarvasát nem járja át dárda, vagy nyíl, míg a tabernákulum szarvasának homlokából - ferdén felfelé tartó irányba - kiáll egy lándzsa szára és hegye. A címerpajzsok formája is jelentős mértékben különbözik a két ábrázoláson. (Érdekes véletlen, hogy ismeretes és a schallaburgi, valamint budapesti kiállítás anyagában szerepelt egy másik reneszánsz tabernákulum, amelyet egy Tomori, (Tomori István erdélyi alvajda fia - Miklós -) készíttetett 1537-ben, a kolozsvári kőfaragó műhelyben, az ágotakövesdi templom számára. Ez jelenleg a kolozsvári Múzeum Történeti Intézetben van. Nagyobb, mint a mi tabernákulumunk, de teljes (szöveges, lunettás, oromzatos) felső része is megvan. Az mészkőből készült. A vizsgált címerek és a tabernákulumok címere közötti eltérések részletezése hoszszadalmas lenne, s tulajdonképpen azt kellene családokhoz kötötten ismertetni, hogy vagy nem azonos a címerállat, a címerkép, vagy ha van ugyan koronából kiemelkedő szarvas, akkor vagy a szarvas és az agancsok formája, (a címerállat helyzete), vagy a korona jellege és formája, a címerpajzs másféle, hiányzik a szarvas fején áthaladó nyíl, vagy lándzsa, vagy ha ilyen valahol van, akkor az a nyakon és más irányban halad át, vagy esetleg égitestek, növények is vannak még a címerképben stb. Megvizsgáltam ugyanis a címerállatból, illetve a címerképből kiindulva még számos más nagyhatalmú család címerét is, s mindenütt volt eltérés. Nagy hasonlóság mutatkozik a magyar nemesség körében a botházy Szarvady családnál (de Rákóczy György által a XVII. században adományozott címerről van szó, nincs a fej átlőve, más a címerpajzs stb., s a kor folytán már csak érdekességként említhető), vagy a riomfalvi Szarvasy családnál, ahol még a nyakat hátulról átfúró nyíl is meg20. Siebmacher, 1885-1898.1-IV. Ungarischer Adél, Siebenbürgerischer Adél. 21. Nagyi., 1857-1867.1-XIII. 22. Megay G., Hagyatéka. 252