A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

IKVAI Nándor: A megyei múzeumok negyedszázada (1962-1987)

A közművelődési munka áttekintése ismét politikai döntés, az MSZMP KB 1974. évi határozata alapján indul. Ezt követve jelent meg az 1976. évi V. tv. a „Közművelődésről". A szakterületünk egyre nagyobb számban adta közre, vitatta meg a múzeumok sajátos közművelődési kérdéseit (módszereit, feladatait). Külön hangsúlyt kap a munkásművelődés, amely a szocialista brigádmozgalomra épül.

42 A kiadott anyagok, a helyszíni és szakfelügyelői ajánlások nyomán kezdődött meg a szakterület középtávú tervezési korszaka, amely máig négy ciklust ölelt már fel. Ezekben a tervekben - a korábbi egyéni törekvések és elképzelések helyett - már megyei összefogással vázolt program szerint dolgozik egy-egy szakma. Sőt, a nagyobb és tapasztalt kutatókkal rendelkező intézmények az országos vállalkozásokban is jelentősen részt vesznek (régészeti topográfiák, monográfia-munkálatok, Néprajzi Lexikon).

43 Az elmélyült, szakmailag az országos törekvésekhez csatlakozó kutatást volt hivatva segíteni a 101/1980. (M. K. 4.) KM-rendelet, amely 7 megyei szervezetet hivatalosan is kutatóhellyé nyilvánított. Ezt követte (tévedéseket is tartalmazva a névsort illetően) a 201/1981. (M. K. 4.) MM-rendelet.

44 1982-ben Nyíregyházán a múzeumi osztály országos plénumon tekintette át a múzeumok, az akadémiai és egyetemi kutatóhelyek együttműködése kérdését.

45 Mindezek azonban sajnos nem hoztak gyökeres változást a kijelölt (ma már Szolnok megyével együtt 8) kutatóhelyeken. A világosan ki nem dolgozott szakmai tennivalók, a gazdasági körülmények miatt, a témavezető országos szervek nem tudtak kellő vonzást gyakorolni a megyei kutatómunkára. Nem került sor feladatelosztásra és az ezzel kapcsolatos anyagiak biztosítására sem. A meghirdetett pályázatokra a nagyszámú jelentkező - szűkös anyagiak miatt - szinte teljesen eredménytelenül pályázott. Mindezek után saját erejükre támaszkodva, formálisnak tartják megyéink a kutatóhely „címet". A rendelkezéseknek még azt sem sikerült tisztázniuk, hogy a regionális munkában (szomszéd megyék) dolgozó muzeológusok munkajogi és személyi kérdései miként oldhatók meg.

46 A „klasszikus múzeumi ágak" mellett az élő képzőművészet - és a számtalan időszaki kiállítás - hatására nagy lendületet vett a művészeti gyűjtés és „képtáralapítás". A kérdést először 1973-ban tekintette át a múzeumi főosztály,

47 majd 1978-ban országos múzeumigazgatói értekezleten vitatta meg a témát a muzeológusok plénuma. A lassan ható intézkedések és alig változó körülmények miatt 1,981-ben lát napvilágot egy átfogó ajánlás a megyei képzőművészeti gyűjtemények fejlesztésére,

48 amelyhez konkrét szempontokat dolgozott ki Mravik László. Országos gyűjtőkörű képtárként működne a fentiek szerint Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szentendre, Székesfehérvár, Szombathely intézménye, míg a többiek lokális gyűjteményt tarthatnának.

49 42. 1978-ban jelenik meg az „Ajánlások a termelőközösségekben dolgozók szervezett közművelődésének elősegítésére" anyag. Ld. még: B. Villányi E., 1982. 86-96.; Varga Cs., 1976.; Múzeum és Közösség (Tanulmányok a múzeumi közművelődés témaköréből). 1971-1981 között 7 kötet. 43. A középtávú tervkészítés 1972 óta folyamatos, bár - valljuk be - ezek inkább összegzések, mint a következetes szakmai összefogás és irányítás példái. 44. A rendeletek a puszta szövegükön kívül alig hatottak. Pontosan: 101/1980. (MK. 4.) KM. és 201/1981. (MK. 4.) KM.-MTA. sz. 45. lA.SelmecziL., 1982.5-36. 46. A megyei gyűjteményekben végezhető munka lehetőségeit, körülményeit és árnyoldalait taglalja Szabó L-Szabó L., 1972. 95-111.; Domonkos O., 1965.1-5. 47. Múzeumi Főosztály, 1973. 42-46. 48. A megyei múzeumok képzőművészeti gyűjtési körének és abból adódó feladatainak meghatározása. 49. Mravik L., 1981.8-13. 24