A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

IKVAI Nándor: A megyei múzeumok negyedszázada (1962-1987)

1069 * ^ * 968 357 347 rMü 4B0 419 49 M 441 256 ZB1 Z74 n * 324 5Z4 S9 MEGVÉK 81 JEL? 85 100 85 125 95 125 17Z. itt mi 81 JEL? B6 78 A 100 85 125 95 125 17Z. itt mi Attlf. MM196Z 1965 ioj7o W5 1980 1965 5. űferű. Muzeológus és restaurátor szaklétszám alakulása a Művelődési Min. és a megyei múzeumokban 1962-1985 között A mennyiségi változások korát élte át a „vidéki" hálózat. Az 1980-as évekig soha nem remélt méretű személyi, ellátási és intézményi (épületbeli) fejlődés valósult meg a megyékben. Ez a fejlődés (az egyébként a „vidék terheitől" megszabadult) országos múzeumokat is meglepte. Jó néhány „élmegye" anyagiakkal és személyi állományával felvértezve, az országos múzeumokat is meghaladó programokat és szakmai feladatokat (kiadványok, kiállításprogram, gyűjteményfejlesztés, rendezvény) valósított meg, illetve vállalt fel akár országos szinten.

24 A hatvanas évek második felében, a megyei tanácsok sorra tárgyalták meg a múzeumügyet, a végrehajtó bizottsági vagy tanácsüléseken. Az előkészítés (és az abban résztvevők felkészültsége) mértékében, rendszerint középtávra meghatározó döntéseket hoztak. Ez általában a fent már vázolt, szakmailag alapos, vagy elhibázott fejlesztést célozta. Ugyanitt fogalmazódtak meg (sokszor szubjektíven) a megyei érdekű szakmai tervek is. Szolnok megyében - ahogy erről a Múzeumi Közlemények beszámol - a régészeti topográfia, a Tisza II. feltárások, a népi gyógyászatkutatás és a megyei néprajzi atlasz (évi 90 000 Ft támogatással) kapott prioritást. De járásonként és évente 2-2 vándorkiállítás is bekerül a tervbe, aminek megvalósításához mikrobuszt és raktárteret kértek.

25 Ugyanerről a megyéről a megyei tanács elnökhelyettese ugyanitt, a Múzeumi Közleményekben így nyilatkozott: „Végre megértették a tanácsok nagykorúságát és ránk merik bízni a múzeumokat". A fejlődés szükségszerű velejárójának véli a „tanácsosítást", amely révén a múzeum most már a megye minden zugába elviheti a kultúrát. Megállapítja (1962!), hogy épület dolgában egyedül Szolnok áll jól és jelzi a vidéki gondok megoldásának sorrendjét. Jelentős létszám és költségvetés-emelést helyez kilátásba.

26 Ha a fentieket behelyettesítjük a II. és IV. tábla adataiba, nem lesz nehéz a fejlő24. Vö. Bandi G., 1984. 3-15.; Erdész S., 1963. 59-62. 25. Kaposvári Gy., 1962.12-16. 26. Fodor M., 1962.32-34. 20