A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - WOLF Mária: Elpusztult középkori település Sajólád határában

dikátorok nem maguk mennek ki a hódoltsági falvakba, hanem a berendelt bírák vallomása alapján vetik ki az adót.

32 Nem biztos, hogy 1599 és 1603 között a közállapotok megengedték az utazást, vagy hogy volt-e egyáltalán bíró a faluban. Valószínű, hogy az élet abban a szegényes fomában, ahogyan 1604-ben újra elénk tárul, ez idő alatt is folyt a faluban. 1604 és 1635 között nagyon szegényesen tengődik itt néhány ember. 1635 után Kemej már nem szerepel többé faluként az összeírásokban. Amikor 1647-ben a ládi pálosok tulajdonaként említik, már csak puszta, amelynek határát többször védelmezik az azt elfoglalni akaró szomszédoktól. Valószínű tehát, hogy ekkor már nem lakták és művelték határát, hiszen akkor a lakosok maguk is megvédték volna földjüket. Úgy tűnik tehát, hogy 1635 és 1647 között pusztult el véglegesen a középkori falu. Pusztaként említi az 1686-os összeírás is. Semmilyen formában nem említi az 1715-ös összeírás, biztos, hogy területe ekkor lakatlan volt. Az újkori puszta, illetve tanya újratelepítésében bizonyára nagy szerepe volt a ládi pálosoknak, akik az 1640-es években szerezték meg területét. A pálosok a Rákóczi szabadságharc után nagy erővel láttak hozzá szétzilált birtokaik újjászervezéséhez. Ekkor építették újjá - rövid idő alatt - az elpusztult sajóládi kolostorukat is. Az ekkor újratelepített Kemej puszta 1949-ig lakott, méghozzá elég népes puszta volt, önálló kovácsműhellyel, iskolával és az alsózsolcai vasútállomásra szolgáló kisvasúttal. Ekkor rendelettel szüntették meg, lakosait Alsózsolcára költöztették.

33 Az újkori tanyaépületek a középkori falutól kb. 1 km-re É-ra álltak, nyomaikat a terepbejárás során megtaláltuk. Kemej falu neve puszta személynévből képződött magyar névadással, az alapjául szolgáló személynevet 1273-ban említik. E személynév kicsinyítő funkciójú j-képzős származéka a helynév.

34 Györffy György a nyelvészeti adatok alapján a Kemej helynevet besenyő lakosságra utalónak tartja.

35 Kétségtelen tény, hogy falunk azoknak a délborsodi, hevesi, Tisza-vidéki besenyő településeknek a közelében van, amelyeknek régészeti anyagát a közelmúltban megkísérelték meghatározni.

36 Ez a kísérlet azonban nagyon kevés, főleg hiányos leletek alapján történt, amelyekről a szerző maga is elismeri, hogy nem elégségesek a magyarországi besenyő emlékanyag egészére vonatkozó általánosításokhoz. Bizonyára több eredményt várhatunk e tekintetben a besenyő nevű Kemej teljes feltárásától. A hitelesítő ásatás során előkerült néhány objektum és ezek emlékanyaga azonban egyelőre nem alkalmas arra, hogy ezeket az általánosításokat megtegyük. 32. N. Kissi., 1960. 1116. 33. Rézműves János helybéli tanár szakfelügyelő szíves szóbeli közlése. 34. A nyelvészeti adatokért Kiss Lajosnak tartozom köszönettel. 35. Györffy Gy., Besenyők és magyarok. Körösi Csorna Archívum I. Bp. 1940. 493. 36. NagyÁ., Eger környéki és Tisza-vidéki besenyő települések a X-XI. században. Egri Múzeum Évkönyve VII. (1969.) 129-153. 200