A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - WOLF Mária: Elpusztult középkori település Sajólád határában

György tiszteletére emelt kőegyházzal együtt - fia ellenében - a pelsőci Bebek családbelieknek.

8

1406-ban a Bebek család a Hernád folyó mellett, Borsod megyében fekvő Kemej birtokukat, amely őket vétel címén illeti meg, az őseik által alapított gombaszögi Szűz Mária kolostornak adja.

9 A falu ebben az időben kis lélekszámú volt, erre utal az oklevél „possessio sen predium" meghatározó jelölése. Szerepel Kemej az 1427-es első ránk maradt adóösszeírásban is.

10 Oklevél tanúskodik a Perényi család XV. századi itteni birtoklásáról

11 1520-ban Bátori Istvánt, Magyarország nádorát iktatják be Kemej részbirtokába.

12 1531-től rendszeresen szerepel a falu a XVI-XVII. századi adóösszeírásokban is.

13 Az adólajstromok minden esetben megkülönböztetik Alsó- és FelsőKemejt, egyenként sorolva fel az ott birtoklókat és az adózó porták számát. 1552-ben már mint „turcis subiectae", hódoltsági területet említik a falut az adóösszeírások. 1569-ben senkinek sincs vetése a faluban. Az 1576-os dikális összeírásban Alsó- és Felső-Kemej azok között a falvak között szerepel, amelyekben nincsenek porták, nem dikálhatók. 1582-ben a dikátorok a faluból berendelt bírák vallomása alapján rögzítették a kemeji állapotokat.

14

1599-ben Kemejt „desolata", elhagyott, 1600-1602ben pedig a tatárok pusztítása miatt dikálhatatlannak mondják az összeírások.

15

1635ben még lakott a település, néhány ember élt itt, 1647-ben azonban már mint birtokot említik, amelynek használatától a ládi pálosok tiltják a szomszédokat.

16 Az 1696-os dikális összeírásban is már csak mint possessio szerepel Kemej, a XVIII. század második felében pedig többször pereskednek területéért.

17 1775-ben Kemej pusztákat Borsod vármegyében lévőknek mondják.

18 A sajóládi pálosok birtokairól 1786-ban készült leltár szerint Kemejen italmérésük volt.

19 Az I. katonai felmérésen Alsózsolcától K-re, a Hernád túloldalán, Sajóládtól ÉKre jelölik Kemejt, nevét Gömely alakra torzítva.

20 Lipszky Alsó- és Felsőzsolca közé jelöli Alkemejt.

21 Fényes szerint Kemej puszta Alsó- és Felsőzsolca között, a Bársonyos partján fekszik, 200 holdnyi határa van, Sajóladhoz tartozik.

22 Alsózsolca határában jelöli Alkemejt a múlt század elején készült kéziratos térkép is.

23 Pesthy Onga leírásánál említi, hogy egyik határrésze Kemejig nyúlik.

24 A modern térképek - mint említettük - Kemej pusztát Alsózsolca határán, Bocs felé jelölik, körülbelül arra a területre, ahol a lelőhelyünk is fekszik. Ugyanakkor a Bársonyos túloldalára, Ongától D-re is jelölnek egy Kemej erdő nevű részt. Ezen a terü8. Zsigmond-kori Oklevéltár II/l. (401.) 3391. regenta. 9. Zsigmond-kori Oklevéltár II/l. (625.) 5006. regenta. „Kemey possessio seu predium". 10. Thallóczy L., 176-111'., az összeírás két falurészt különböztet meg Kemejen. 11. CsánkiD., 1.210. és 230. 12. Borsod Megyei Levéltár Acta pol. XII. V. 176. 13. Borsod Megyei Levéltár XXXII/7. Dica, Dézsma, Abaúj. 14. Borsod Megyei Levéltár Dica, Abaúj: „iudex fide mediante fassus est antea habuisse ibidem portás integras duos in regestro verő Alberti Barczay Anni 1578 conscripti sünt portarum trés". 15. Borsod Megyei Levéltár XXXII/7. Dica, Abaúj: 1602 „utraque Keömei ex depopulatione Tartarorum sünt desertae". 16. Borsod Megyei Levéltár Acta ind. prot. Spec. X. fasc. III. No. 113. 17. 1756. Borsod Megyei Levéltár Acta iud. prot. Spec. X. fasc. VIII. No. 1074. 18. Borsod Megyei Levéltár Acta iud. prot. Spec. XVIII. fasc. XV. No. 3363. „De prediis Kemej quod in Borsod sünt." 19. Doc. Art. P. 1. füzet 275-276. 20. I. kat. felm. Coll. XXI. sect. 13. 21. Lipszky J., Tab. XXVIII. Quad. 2. 22. Fényes E., 11.191. 23. Borsod Megyei Levéltár U. 115. 24. Borsod Megyei Levéltár XXXII/7. Pesthy kéziratos helységnévtára, Abaúj. 198