A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - SELMECZI László: A kunok nomadizmusának kérdéséhez
hipotézisét is, mely szerint - „Nem tételezhetjük fel azt ugyanis a Nagykunság betelepülésével kapcsolatban, hogy itt a már meglévő hajdani telep nyomai, esetleg még álló viskói irányították volna a letelepedést - mint más nem kun falvaknál -, mert e területek több évszázados lakatlansága bizonyos" 36 , cáfolták a régészeti megfigyelések. Vagyis a kunok legalább olyan mértékben igénybe vették a tatárjáráskor elpusztult Árpád-kori falvak telkeit települési célokra, mint amennyire nem. Más szóval a kunok szállásváltó gazdaságát a korábbi, Árpád-kori települések a (téli) szállások kialakítása tekintetében jelentősen befolyásolták. A településrendszer megszilárdulása (a kun falvak kialakulása) szempontjából alapvető régészeti (és történeti) probléma, hogy a többségükben téli szállásból kialakult, a XVI-XVII. században elpusztult középkori kun falvak kronológiailag meddig vezethetők vissza. Bizonyos szórványos adatok arra utalnak, hogy a feltételezések szerint még a legtovább nomadizáló életet élő kunok településeinek is, mégpedig a középkori település telkén, van korai rétege. Pl. a Méri által megásott Túrkeve-Móricon megtelepedő kunok a legtovább nomadizáló életet élők közül kerülhettek ki. Ezt bizonyíthatja az is, hogy Móric neve az írott forrásokban a legkésőbb megjelenő nagykunsági falvak között tűnik fel, első említése 1549-től való. 37 Az ásatás eredményei azonban azt mutatták, hogy már két évszázaddal korábban, a XIV. században is volt már élet (település) a falu telkén, legalább is erre utal a két szórványleletként előkerült Nagy Lajos pénz és a Méri által még bizonytalan értékű jelenségnek tartott késői edényfenék bélyeg. 38 S ez a település az ásató véleménye szerint „a XIV. század második felében - esetleg még pogány nevet viselő - ideiglenes téli szállás volt". 39 A kunok megtelepedésének folyamatában, a földművelésre való áttéréssel, a komplex földművelő-állattartó gazdaság megteremtésével, a szilárd településhálózat (falvak) kialakulását, annak épületeit, mint minta és követendő példa, a magyar településhálózat és azok építményei befolyásolták. Azaz akkortól beszélhetünk a kunok megtelepedéséről, amikortól áttértek a „more Christianorum" életre, Ül. az annak megfelelő „domibus solo fixis" költözésre, m vagyis éppen olyan lakóházakban éltek, mint a magyarok. Méri megállapítását, melyet a nagykunsági terepbejárásai és a Móricon végzett feltárás alapján szűrt le, hogy ti. - „a későközépkori falvak nyomai . . . leggyakrabban hosszú és keskeny településre mutattak. Ez a településforma az Alföldön általánosnak látszik" 41 -, a kutatás elfogadta. 42 Ugyancsak ezt erősítették a Karcag-Orgondaszentmiklóson 43 és Szentkirályon 44 folytatott ásatások eredményei is. A régészeti feltárásokon megfigyelt település jelenségek értékelésekor, a XVXVI. századra vonatkozóan a kunok megtelepedésének bizonyságát egyértelműen a 36. Marjai Szabó L., 1946.101. 37. Gyárfás I., 1885. IV. 16. MériL., 1954.139. 38. MériL, 1954.139. 39. Méri I., 1954.139. Az ásató a 9. sz. jegyzetben megemlíti: „Lehetséges, hogy Móricon a házak távolabbi körzetében is mutatkozó településnyomok vizsgálata közelebb visz a most felvetett kérdés tisztázásához." Ez azonban sajnos nem történt meg. 40. KringM., 1932.42-43. 41. MériL, 1954.140. 42. Szabói., 1969.136. Maksay F., 1971. 92-95. 43. Selmeczi L., 1974. a. 49. 44. Pálóczi Horváth A., 1985. 851. 180
