A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

IKVAI Nándor: A megyei múzeumok negyedszázada (1962-1987)

Az idézett első törvény szellemében államosították 1949-ben az összes magyar múzeumot és helyezték az 1950-53 között működő „Múzeumok és Műemlékek Országos Központja" (MMOK) hatásköre alá. Itt és ekkor dolgozták ki a máig is érvényes korszerű muzeológia (nyilvántartás, gyűjteményrend, műtárgyvédelem, gyűjtőterületek, dokumentációs kötelezettségek stb.) kereteit. A MMOK helyét az 1953-ban létrehozott Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya vette át. A helyi államhatalmi szervek (tanácsok) létrejöttével és megerősödésével, hatékonyságuk és hatáskörük bővülésével, de nem utolsósorban gazdaságossági meggondolásból került sor 1962-ben, a megyékben lévő múzeumok decentralizálására és tanácsi kezelésbe adására.

7 Tulajdonképpeni témánk ezzel a fordulattal kezdődik. Az 1958-ban kezdett Baranya megyei „kísérlet" tapasztalatai alapján, gyors központi elhatározással hajtotta végre a minisztérium az átsorolást. A példa ragyogó volt, hiszen Baranyának 1962-ben 2,1 milliós költségvetése volt már, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye múzeumügye 290, Komárom megye pedig mindössze évi 70 ezer forintból élt ekkor.

8 A decentralizálásról szóló döntés előkészítés nélküli, szabályozatlan lépés volt, felkészületlenül érte a számukra szokatlan területtel bővülő megyei tanácsokat.

9 A múzeumhálózat valamennyi kezdeti, vagy elhúzódó problémája ebből a körülményből adódott. Ma már nem vitatható, hogy a decentralizálás elsősorban és döntően gazdasági okok miatt következett be. Elég ennek magyarázatául egy pillantást vetni a II. táblára.

10 Az események miatt módosított 1963. évi 9. te. sem segítette eléggé a megyéket. Nem volt múzeumi ügyrend, illetve késvejelent meg.

11 A minisztérium elképzelései és törekvései világosak voltak, de a jogi rendezetlenség miatt a múzeumügy egysége, a fejlesztés színvonala, intenzitása, területei, az országos és távlati tervmunka stb. kérdésében keményen kell napjainkig küszködnie.

12 A kutatómunka színvonala, a szakmai elvek fenntartására hivatott a 172/1968. számú MM. rendelet, amely az országos múzeumok keretein belül, de a minisztérium irányításával működő felügyeleti hálózatot határozott el.

13 A vázolt anyagi, jogi körülmények között még gyengén fejlett hálózat, mindössze 56 múzeum került a megyék kezébe. Az átadást a megyei igazgatóságok (a múzeumok megyei központjai) létrehozása követte, amely 1962 végéig 16 megyében be is fejeződött. A megyék felkészületlenségére mutat, hogy Pest megyében 1963-ban, Komárom megyében 1966-ban, Zalában pedig csak 1971-ben jött létre a megyei igazgatóság. A sokszor idézett Múzeumi Közlemények hasábjain a minisztérium múzeumi főosztálya, 1963 elején már az intézkedés helyességét méltatja: „Egy év tapasztalatai azt bizonyították, hogy a múzeumi terület decentralizálása helyes intézkedés volt. A megyei tanácsok a vidéki múzeumoknak jó gazdáinak bizonyultak. Alaposan, körültekintően foglalkoznak a múzeumok ügyeivel és a korábbi állapotokhoz képest nem egy helyen lényegesen jobb feltételeket teremtettek a múzeumok számára. A megyei tanácsok felügyelete alatt kialakított megyei múzeumi szervezetek egységbe fogják össze egy-egy megye valamennyi muzeális jellegű gyűjteményét. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy 7. Vö. KorekJ., 1968.,83-84. (Ajelzett időszakban érvényes megjelölést használjuk: osztályfőosztály.) 8. Meg kell jegyeznünk, hogy 1960-ra mintegy 30 tanácsi „kezelésű" múzeum (főleg kisebb gyűjtemény) működött már az országban. Vö. Bandi G., 1984. 5. 9. Vö.F.PetresÉ., 1964.21. 10. Vö. SelmecziL., 1984. 73. 11. Ld. a 2/1965. (I. 8.) MM. sz. vhr. és az 1936/1968. (M. K. 12) MM. sz. utasítás. Ld. még Kovácsi., 1971.18-25. 12. Ezt jelzik a vhr. módosításai: a 17/1970. (XI. 29.) MM., az 5/1971. (X. 23.) MM., a 2/1975. (III. 7.) KM., a 3/1977. (III. 29.) KM., végül a 18/1981. (XII. 5.) MM. számú rendelet. 13. KorekJ., 1968.85. 17