A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ László: Gömbsorcsüngős fülbevalók a Kárpát-medencében

GÖMBSORCSÜNGŐS FÜLBEVALÓK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÉVÉSZ LÁSZLÓ I. A gömbsorcsüngős fülbevalók a magyar honfoglalás kori női viselet legjellegzetesebb darabjai közé tartoznak. Érdeklődésünkre már csak azért is számot tarthatnak, mert a fülbevalók közül - nem számítva a nyitott hajkarikákat - ez az egyetlen típus, amely bizonyosan keleti örökség honfoglaló őseink hagyatékában, s az új haza birtokbavétele során a magyarság lányai-asszonyai hozták magukkal korábbi szállásaikról. Ez az ékszer, a formai, készítésben' sajátosságokat leszámítva, külső megjelenésében meglepően egységes: karikája - melynek felső részén mindig egy kis nyúlvány található - ovális. Erről csüng le a 4-5 gyöngyből, két félgömbből összeillesztett üreges ezüstgömböcskéből vagy egybeöntött pálcikából álló csüngőtag. Talán e látszólagos problémamentesség az oka, hogy régészeti kutatásunk - néhány szórványos utalás kivételével - eddig nem szentelt nagyobb figyelmet alaposabb feldolgozásának. A legelső - tipológiai jellegű - megfigyelést László Gyula közölte a szeged-bojárhalmi példányok ismertetése kapcsán. Véleménye szerint a fülbevalók mintái eredetileg a karikáról lecsüngő gyöngyözött szálra felfűzött nagyobb gyöngyökből álló együttesek voltak, s ezt utánozták a fémből készült változatok.

1 Zd. Vána kaukázusi eredetű, a magyarok által magukkal hozott „ősmagyar" típusú ékszereknek tartja azokat.

2 A kutatók által napjainkig használt típusfejlődési sort Dienes István alkotta meg. Alapformának a huzalból készült karikát és felfűzött üveggyöngyökből álló csüngőt tekintette. Ebből alakult ki a préselt gömbökből álló, majd az egybeöntött csüngőtagos változat.

3 Bálint Csanád SÍZ ékszertípus széles időrendi, területi és társadalmi keretek közt való elterjedését hangsúlyozza, előzményeit pedig a szaltovói kultúra hasonló tárgyai közt látja.

4 Szaltovói eredetre utal Kiss Attila is, aki összegyűjtötte a Kárpát-medencében talált példányokat, de a tüzetesebb elemzést ő sem végezte el.

5 Jelen munka célja az alábbiakban annak vizsgálata lesz, hogy kijelölhetők-e a gömbsorcsüngős fülbevalók egyes típusainak területi és időhatárai, s mely társadalmi rétegek használták elsősorban ezen ékszer egyes változatait. Igyekeztem arra is választ keresni, hogy a nálunk fellelhető darabok mennyiben mutatnak rokonságot a steppe s különösen népünk vándorlásának egyes állomásai - területén előkerült példányokkal. II. A gömbsorcsüngős fülbevalók lelőhelyeit bemutató térképre pillantva (1. kép) látható, hogy ez az ékszertípus is főként azokon a területeken terjedt el, ahonnan más, 1. László Gy., 1944.151. 2. Vána, Zd. 1954. 64. 3. Dienes

I., 1972. 85., 44. kép. 4. Bálint Cs., 1976.123. 5. Kiss A., 1985. 231., 252-254., 7. térkép. Adatgyűjtésemet Kiss A. munkájától függetlenül végeztem el. 141