A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - B.HELLEBRANDT Magdolna: Szkíta kori temető Kesznyéten-Szérűskerten (1984-85 évi ásatás eredménye)

Csiga sírba tétele Kesznyétenben a 12. sírban (9 db), a 13. sírban (3 db) és a 27. sírban (2 db) figyelhető meg. Mindhárom temetkezés hamvasztásos. A 27. sírban levők közül az egyik édesvízi, ugyanilyen van a tápiószelei temető 338. sírjában,

94 SzentesVekerzugon a 112. sírban volt mocsári csiga,

95 137. sírban pl. tengeri és édesvízi csiga is volt.

96 Orosházán is találtak tengeri csigát az 5. sírban.

97 Sírba helyezését minden bizonnyal a hozzá fűződő hiedelemmel magyarázhatjuk. Hiányos tárgyak sírbatételére Banner Benedek is felfigyelt

98 Békéscsaba-Fényesen, urnában bronz karperec fele volt, egy tál hiányosan volt a sírban,

99 vas karperec fele került elő. Kesznyétenben a 3. csontvázas sírban figyelhettük meg, hogy a koponya alatti bögre eredetileg füles, de a fül hiányzik, s a törés régi, így temették el. Hevesen az 1. sír 4. melléklete egy bögre, melynek nincs meg a füle.

100 T. Juhász Irén feltételezi, hogy összetörten is tettek sírba edényeket.

101 Fel kell még figyelnünk arra, hogy Kesznyétenben egyáltalán nem tettek a sírba állatcsontot, illetve élelemmellékletet, Hevesről sem említ Szabó J. Győző, s Párducz sem ír erről a szilvásváradi sírok leírásánál. Muhin sem említ Leszih és én sem találtam a szkíta sírokban. Alsótelekesen volt a hamvak között állatcsont,

102 bár ezt a temetőt az ásató nem sorolja az alföldiek közé.

102/a Orosháza-Gyopároson is talált T. Juhász Irén szárnyascsontokat és disznó, juh maradványait is,

103 sőt, szarvasmarha temetése is előfordult. Szarvasmarha-mellékletül adására példa Ciumbrud (Csombord) és Erdély területén élt szkítakori csoportra jellemző.

104 Tápiószelén

105 húsz sírban volt juh combcsontmelléklet.

106 A Mátra vidéki anyagban birka- és bárányáldozatról írt Szabó J. Gy.,

107 mint a preszkíta kultúra örökségéről. A különböző szokások nyomon követése gyakran messzire vezet. Területünkön több olyan lelőhely van, ahonnan csak hamvasztásos szkítakori sírokat ismerünk, valószínű, hogy a Kyjatice kultúra hatása érződik ezen temetők esetében (pl. Muhi, Meszes, Miskolc-Botond u.).

108 A kesznyéteni temető területén találtunk egy szabályos sírfoltot a szelvényben. A folt H.: 130 cm, Sz.: 120 cm, ovális alakú volt. Kiástuk 172 cm mélyen és teljesen üresnek bizonyult. Hasonló jelenséget tapasztalt Párducz Mihály Szentes-Vekerzugon a 62. és 69. sírok, majd a 89. sír esetében,

109 talán jelképes temetkezésnek foghatjuk fel ezeket. Párducz beosztása szerint a Kesznyéten-Szérüskerten feltárt birituális temető az ún. alföldi szkítakori kultúracsoportba sorolható,

110 ezt korábban Vekerzuginak vél94. Párducz M., 1966. L. t. 3-5. 95. Párducz M,, 1955. II. t. 34. 96. Párducz M., 1955. VI. t. 7-8. 97. T. Juhász /., 1972.219. 98. Banner B., 1933.5. 99. Banner B.,XLVl.t. 4. 100. Szabó J. Gy., 1968. 56. V. t. 2. 101. T. Juhász I., 1972.219. 102. PatayP., 1961.45. 102/a. PatayP., 1961.48. 103. T. Juhász I., 1972.214. 104. Ferenczi S., 1966.49-73. 105. Párducz M., 1966. 106. Párducz M., 1966. 36-81. 107. Szabó J. Gy., 1969.75. 108. Kemenczey T., 1970. és Kemenczei T., 1984. 42-43. 109. Párducz M., 1954.49. 110. Actal973.40. 118