A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

A többlakásos lakóépületek használati módja és a cseléd-birtokos viszony alakulása. E kérdéskörrel a fejezet keretén belül is indokolt foglalkozni. A többlakásos lakóépületek megépítésének szükségességét a rendelkezésre álló iratok alapján nem sikerült megnyugtató módon tisztázni. Rátkán és Károlyfalván az idősebbek tudomása szerint a szűkre szabott lakótelkeken a családok, a rokonok de az idegenek is kénytelenek voltak kezdetben összeszorulni, így az építés és a boldogulás könnyebb volt. A kezdeti birtokos + birtokos viszonyból fokozatosan alakult csak ki az eltérő gazdasági fejlődés hatására a birtokos + cseléd viszony, ami azt jelentette, hogy a szerényebb lakrészt a cseléd foglalhatta el, miután a volt birtokos újabb, nagyobb házat épített, vagy elszegényedve cselédsorba jutott és maradt. A Rátkára vonatkozó Fölvételi ív a lakáshasználatnak és a tulajdonviszonyoknak ilyen irányú alakulását részben igazolja, mert a legnagyobb számban tulajdonos + tulajdonos bejegyzést találunk, de érdemes ezt néhány példán is bemutatni, mert az együttlakásra más változatot is találunk bőven.

24 Pl.: Major u. 1. sz. Groszman Emánuel I lakás haszonbérlő, Kéri György II lakás béresgazda. Fő u. 2. sz. Holczrajter József I lak. földbirtokos, Holczrajter János II lak. földbirtokos. Fő u. 5. sz. Braun Ignác I lak. földbirtokos, Braun Antal II lak. földbirtokos. Fő u. 6. sz. Tirk Józsefné I lak. tulajdonos, (Wachter Anna), Tirk György II lak. napszámos. Fő u. 8. sz. Erva Lajos I lak. községi jegyző, Rajnauer Ignác II lak. elemi tanító és felesége, Jászai Erzsébet (szül.: Abaújszántó 1810). Fő u. 21. sz. Gintner Ignác I lak. földbirtokos, Tirk János II lak. napszámos. Fő u. 22. sz. Soltész János I lak. napszámos, Baumli Ignác II lak. napszámos. A Fölvételi ív a népesség alakulásáról is tájékoztat és feltárja a német—magyar arány, a keveredés, a beházasodás viszonyait is 1869-ben. Károly falva: Földműves 80 fő német; 15 fő magyar; Német név 373 db; Magyar cseléd 15 fő; Magyar név 75 db (Rák, Juhász, Kerekes, Bodnár, Kis, Névelős a leggyakrabban előforduló nevek). Hercegkút: Földműves 76 fő, ennek 98%-a német; Magyar cseléd 13 fő; Német cseléd és napszámos 36 fő; Beházasodás 2 fő (magyar részről). Rátkán: Földbirtokos 79 fő, ennek 94%-a német; Magyar cseléd 18 fő (Réti, Kársai, Fülöp, Flórián, Ács); Német cseléd 20 fő (Waller, Vanner, Braun, Hauschel, Toller, Miller a leggyakrabban előforduló nevek). A földműves és a földbirtokos megjelölés a családfő foglalkozását, Ül. státusát jelenti. Összegzésképpen: megállapítható, hogy a magyarság 1869-ben kimutathatóan jelen volt a német falvakban. Károlyfalván viszonylag több magyar élt, ez Sárospatak közelségével magyarázható. A magyarok aránya 26%, ennek a fele földműves a másik fele cseléd. Hercegkúton a magyarok aránya 10% körüli és a cselédséget jelenti. Itt a német cselédség aránya magasabb, ez is mutatja a falu elszigeteltségét. Rátkán a magyarok jelenléte 18—20%, ez jórészt szintén a teljes cselédség aránya. A beházasodás nem jelentős mértékű. 24. Rátka Fölvéteü íve 1869. XV.-16/72. 17 A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 257