A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

RÁTKA, HERCEGKÚT ÉS KÁROLYFALVA NÉPI ÉPÍTÉSZETE KAVECSÁNSZKI GYULA Rátka, Hercegkút (Trautsondorf) és Károlyfalva (Karlsdorf) a „történelmi Zemplén" területén a Hegyalján található. Ez területileg a hegység déli, délkeleti és délnyugati szegély területe. A Hegyalja, a Zempléni hegyvidéken megkülönböztetett négy etnográfiai terület egyikét jelenti.

1 A XVIII. sz.-tól itt alakul ki folyamatosan a Hegyalja híres szőlőés bortermelő gazdasága. A történelem viharai nem kímélték ezt a vidéket, emlegetik a szabadságharcok földjének is. A táj kultúrája nagy hatással volt az egész magyar népre, itt alakult ki az irodalmi nyelv. Rátka a hasonnevű patak mellett fekvő település, Tállyától alig két km-re található. Lakói eredetileg magyarok voltak. A falu első birtokosai 1456-ban a Kállayak voltak. A község ebben az időben Rathka alakban szerepel, 1549-től több család is birtokolta. 1567-ben a töröktől elpusztított falvak között sorolják fel. 1592-től Melczer Péter a földesúr, majd ezt követően Alaghy Ferenc és a Rákócziak. 1647-ig a község a tállyai vár tartozéka volt, 1674-ben Regécz várának adózott. 1750-ben Johan Leopold Donath Trautson herceg németeket telepített a faluba. A hercegi család kihalása után a kincstár kezelte, majd 1808-ban herceg Bretzenheim Károly Ágostnak iktatták birtokába. Később a Melczer család, majd báró Melliott György is birtokolta. Nevüknél fogva említést érdemelnek a ma is használatos földrajzi nevek: Medgyes, Istenhegy, Vargapadihegy és Holtvölgy (dűlő nevek). Rátkával együtt említenek némely XV. sz.-i oklevelek egy Koldó nevű falut is, mely akkoriban a tokaji vár tartozéka volt. Ennek ma a Kódú nevű patak tartja fenn emlékét.

2 Hercegkút (Trautsondorf). Területileg a Rákócziak birtokához tartozott. 1750-ben Trautson herceg ide is németeket telepített a Schwarzwaldból. A falu történelmét ettől az időtől lehet nyomon követni. Az alapító család kihaltával a községet a sárospataki uradalomhoz csatolták. Nevét a múlt század végén változtatták Hercegkutra, utalásképpen a betelepítő hercegre 1903-ban a falu nagy része leégett.

3 Károly falva (Karlsdorf). A Rákóczi-féle birtok része volt, Sárospatak szomszédságában. 1752-ben Trautson herceg erre a területre is német telepeseket hozott és a telepet fia, Károly után nevezte el. A család kihalása után a falu a kir. kamarai uradalom része lett. 1841-ben és 1894-ben jórészt leégett.

4 1. Szabadfalvi J., 1981. 12-13. 2. Fényes K, 1844. 410.; Borovszky S., 1940. 207., 102. 3. Fényes K, 1844. 411.; Borovszky S., 1940. 52., 196. 4. Fényes E., 1844. 408.; Borovszky S., 1940. 58., 198. 245