A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

EMLÉKÜLÉS Herman Ottó születése 150. évfordulóján - BALASSA Iván: Herman Ottó, a néprajztudós

sokan kortársai közül — természettudományos módszerekkel vizsgálta a társadalmat. Nem az „utolsó polihisztor", hanem olyan tudós, aki korának egyik leghaladóbb irányzatát képviseli. Ezt a látásmódot az evolúció juttatta el Morganhoz és nagyon leegyszerűsítve szólva lett revolúcióvá Marx és Engels munkáiban. Herman Ottó haladó politikai nézeteiben is kétségtelenül szerepet játszott világnézete, mely lehetővé tette, hogy életének egy korszakában többször találkozott és vitatkozott Frankéi Leóval — a párizsi kommün magyar származású népbiztosával. Életének későbbi korszakában Kossuth Lajos híveként állt szemben a Habsburg-uralommai, de ez már sokkal inkább nemzeti alapon történt. 1. Herman Ottó életpályája. Bár Herman Ottó életpályája általánosan ismert, de a teljesség kedvéért vessünk a néprajzhoz közelebb álló részletére egy-egy pillantást. Hadd emeljem ki, hogy Miskolchoz és környékéhez egész életében erőteljesen vonzódott, ide kötötte ifjúsága és ezt oly annyira hangsúlyozta, hogy még születési helyéül is gyakran Hámort jelölte meg.

4 Itt a Pele-házban tudott legnyugodtabban dolgozni, így a magyar halászatról írt könyvét is jórészt itt fogalmazta, idehozta feleségül Borosnyai Camillát, egy székely, negyvennyolcas őrnagy leányát, akivel Miskolcon esküdött örök hűséget. 1893-ban Miskolc választja meg negyvennyolcas programmal képviselőjének, amikor ellenfelei korábbi kerületében mandátuma elnyerését megakadályozták. Kapcsolata Miskolccal halála után sem szűnt meg. A Herman Ottó Múzeum egyre jobban kiterebélyesedő szervezete őrzi nevét több más intézményen kívül. Az Avas alatti középkori épület előtt az egyik legnagyobb magyar szobrász, Medgyessy Ferenc véste kőbe alakját. Születésének 150. évfordulóját tudományos ülésszak keretében itt ünnepeljük.

5 A másik város, mely nagy hatással volt rá és jószerivel tudóssá érlelte: Kolozsvár. Sok hány ódás után 1864-ben hívja Brassay Sámuel Erdélybe, ahol az Erdélyi Múzeum Egyesület Múzeumában a természettudományi gyűjteményt nemcsak kezelte, hanem jelentősen gyarapította. Az erdélyi tájakat, különösen a Mezőséget sokszor keresztül-kasul járja és éles szeme itt akad meg az első általa ismertetett halász szerszámokon, feltehetően 1867-ben: „Ahalak fogása módja kisebb mértékben a gombostűből készült horog s a varsa (oláhul: vejsze) ... Az ide csatolt kis rajz, egy olyan szerkezet alapját mutatja:a és b terelő nádfalak, c a varsa. Ezek a falak úgy köttetnek össze, hogy a tó keskenyebb részét olykor elzárják s halak, jöjjön bár fejlülről, bár alólról, varsába kell kerülni okvetlenül."

6 Ekkor még nem is sejtette Herman Ottó, hogy két évtized múlva, milyen hatalmas mű virágzik ki ebből az első megfigyelésből. Herman Ottónak komoly szerep jutott, a Magyar Néprajzi Társaság megszülető, alakuló szakaszában is. A szervezés, a létrehozás sok nehézségbe ütköző munkáját Herrmann Antal (1851—1926) „a hazai néprajzi mozgalmak fáradhatatlan, örökifjú spiritus rectora" végezte.

7 Az 1889. október 27-én megalakult Magyarországi Néprajzi Társaság első elnöke Hunfalvy Pál (1810-1891), akinek születése 175. évfordulójáról ugyancsak ebben az évben emlékeztünk meg. Herman Ottó a megalakult Társaságnak nemcsak rendes tagja, hanem A népélet használati tárgyai szakosztálynak „előadója" 4. Pallas-Nagy Lexikona 9., (1859), 109. 5. Balassa I., 1974.4. 6. Erdélyi Múzeum Egylet Évkönyvei 5., (1868-1870), 24.: idézi Lambrecht K., 1916., 18. 7. Lambrecht K., 1916. 18. 18