A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - SZABADFALVI József: A sertéstenyésztés néprajzi kutatása Magyarországon

Megemlítendő még az ide vonatkozó biológiai, pontosabban a házisertés domesztikációjával és kialakulásával foglalkozó irodalom. Az 1930-as évek táján Hankó Béla írt több tanulmányt az avarok és a hunok sertéséről, a szalontai tájfajtáról s összefoglaló munkát a magyarság sertéseiről.

82 Munkáiban sok romantikus elem, néhol pontatlan leírás mellett, több jó megfigyelés és kultúrtörténeti adat is található. Újabban egzaktabb vizsgálatokban, a régészeti leletekben található csontanyag módszeres vizsgálata alapján Bökönyi Sándor

83 és Matolcsy János

84 foglalkozott az eurázsiai sertések eredetével és kialakulásával. A felsorolt és a hátrább pontos bibliográfiában található publikációk száma viszonylag nagy. A kimondottan sertéstartással kapcsolatos publikációk száma azonban nem haladja meg az egy tucatot. Országunk nagy részének sertéstartásáról igen keveset tudunk, mégis úgy tűnik, hogy elkelne már e témakörben egy monografikus igényű összefoglalás. IRODALOM A .. . S., 1830a. Egy kétesztendős sertésnek nehézsége. Mezei Gazdák Barátja, IX. darab 288. A . . . S., 1830Ö. Malaczok hasmenése ellen. Mezei Gazdák Barátja, X. darab. 382. Ács L., 1910. Tolnamegyei kanászkürt. NÉ., XI. 218-220. Andrasfalvy B., 1965. A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században. Dunántúli Dolgozatok, 3. Pécs Andrasfalvy B., 1975. Duna mente népeinek ármenti gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből, VII. Szekszárd Apátzai Tsere /., 1803. Magyar encyclopaedia. Győr Asztalos I., 1968. Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. Bp. Balassa L, 1960. A magyar kukorica. Bp. Balassa L, 1973. Makkoltatás a Kárpát-medence északkeleti részében a XVI-XIX. században. Ethn., LXXXIV. 53-79. Bálint S., 1976/1977. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. I—II. Szeged, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75., 1976/77. Barna G., 1971. Kerek ólak a Hármas-Körös mentén. Ethn., LXXXII. 585-598. Bartók B., 1911. A magyar nép hangszerei. 1. A kanász tülök. Ethn , XXII., 305-310. Bél M., 1943. A Balatonvidék földrajza kétszáz év előtt (szerk.: Lukács K.). Tihany Belényesy M., 1956. Az állattartás a XIV. században Magyarországon. NÉ., XXXVIII. 23-59. Bencsik J., 1971. Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. Debrecen, Közlemények a KLTE Népr. Intézetéből, 24. Bende P., 1848. Makkon hízott sertésekről. Magyar Gazda, VIII. Benes E., 1934. Die ungarische Sehweinezucht. . . Halle-Wittenberg Bogma., 1845. Sertéstartás. Magyar Gazda (szerk.: Török S.), V. 1095-1099. Bökönyi S., 1958. A budai várpalota ásatásának állatcsontanyaga. Budapest Régiségei, XVIII. 455486. Bökönyi S., 1968. Az állattartás történeti fejlődése Közép- és Kelet-Európában. AgrtSz. X. 277-342. Csapó L., 1888. A sertéstenyésztés. Bp. Csefkó Gy., 1924. Pázsit-disznó. MNy., XX. 29-30. 82. Hankó B., 1938.; Hankó B., 1939a..-Hankó B., 1939b.; Hankó B.

t 1948. 83. Bökönyi S., 1958.; Bökönyi S., 1968. 84. Matolcsi/., 1875. 299