A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KAMODY Miklós: Adatok Bártfa és Bártfa-fürdő postájának történetéhez

felé is. A Gyorskocsi Intézet ügyes propagandát fejtett ki a népszerű kalendáriumok útján. A hirdetése szerint; a gyorskocsira előfizetési jegyet lehetett váltani. „Pesten a református templom mellett Rottenbiller úrnál, Gyöngyösön: Graisinger János úrnál, Miskolcon Lichtenstein József úrnál, Eperjesen az ipartestületnél, Rozsnyón Schlosser Károly úrnál, Iglón Dabschy Edvard úrnál, Mezőkövesden Roncovich Pál úrnál."

17 Az 1840-es években az eperjesi gyorskocsi pesti indulási helye már a Vadászkürt fogadónál volt. Ekkor Gyöngyösig 3 frt 20 krajcárt, Kövesdig 6, Miskolcig 6, Kassáig 10 frt-t kellett fizetni az igénybevételéért. A gyorskocsi utazás romantikáját, örömeit és bosszúságait neves személyek, írók, költők (Déryné, Petőfi, Kazinczy irodalmi alkotásokban örökítették meg számunkra). Dörfel Károly postamestert 1858-ban Sponyi Ferenc váltotta fel. Beosztottja Bene Károly miután kellő gyakorlatot szerzett a kassai postaigazgatósághoz került postatisztnek, majd 1870-ben — a nagyobb postamesteri hivatalok kincstári kezelésbe vétele után Miskolc főpostájának vezetője lett 1876-ban bekövetkezett haláláig. Az 1867-es kiegyezés hatása nemcsak az ipar és közlekedés rohamos fejlődésében mutatkozott meg, hanem Bártfa-fürdő látogatottságára is élénkítő hatással volt. A megelőző Bach-korszak különböző megszorításokkal akadályozta a fürdőhely fejlődését, nem kívánt riválist támogatni a népszerű cseh és osztrák fürdőhelyeknek. A megváltozott politikai és gazdasági körülmények között a század utolsó évtizedeiben, a tőke ide is behatolt. Részvénytársasági alapon megindult a szállodák, magánvillák építése. A csendes, szép fekvésű gyógyhely a művészeti világ és politikusok nyugalmas pihenőhelyévé vált. Különösen megnőtt az érdeklődés iránta, mikor 1895 augusztusában Erzsébet királyné hosszabb időn keresztül keresve a magányt, itt tartózkodott. A pezsgő fürdőélet fellendítette a posta forgalmát. Bártfán időközben 1863-ban távíróállomás létesült, amit 1887-ig a távírónak a postával történt egyesítéséig Rusz Antal távírótiszt kezelt. Bártfa város postáját 1871-től dr. Chyzer Kornél fürdőorvos birtokolva, mellette gyakorlatilag Kreu János dolgozott. Chyzer Kornél postamester személyével, tekintettel sokoldalú szakmai, tudományos, társadalmi tevékenységére, kiemelten érdemes foglalkozni. Bártfán született 1836-ban, orvostudományi tanulmányait Budapesten, majd Bécsben folytatta. Fiatalon 1860-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott tudományos munkatársként, miközben orvosi gyakorlatot is folytatott, 1861-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Bártfára visszatérve a fürdő köztiszteletben álló nagytudású szakorvosaként szerzett magának elismerést. Több orvostudományi munkát jelentetett meg a balneológia, az ichtyológia stb. területéről. Munkájához segített anyagi alapot nyújtani a bártfai postamesterség birtoklása, mely külön postai megbecsülést eredményezett számára; 1868-ban a magyar postaszemélyzet segélyző- és nyugdíj egye sülét vidéki választmányi tagjának jelölte. Más vonatkozásban is aktív volt; 1869-től Zemplén megye katonai sorozóbizottsági főorvosként tevékenykedett. A sokirányú tevékenységével hasznára volt a kiegyezés utáni szakemberhiányban szenvedő hazájának. Az 1875-ben Budapesten megalakult Orvosok és Természetvizsgálók Országos Szövetsége, mely vezetőségi tagjának választotta. Az orvos-postamester tekintettel a fürdőhely forgalmára 1883-ban már Bertóty Bálintot és Hauschild Jánost alkalmazta kiadóként. Orvosi ténykedése mellett a helytöríl.Antalffy Gy., 1943.193., 195. 61