A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KAMODY Miklós: Adatok Bártfa és Bártfa-fürdő postájának történetéhez

2. kép. Bártfa postaállomás és postajárat őre fegyverének fémrésze az 1560-as évekből kiadásokat: 1649. évben futó követek utazására 133 fi. 98 den.-t, 1650-ben futó követekre és utazásokra már 305 fi. 72 den.-t, 1663-ban futó követekre és különböző utakra 288 fi. 14 den-t, 1668-ban futárokra és kisebb utazásokra 277 fi. 60 den.-t, 1677-ben futároknak és különböző utakra 165. fi. 70 den.-t jegyeztek fel költségként. Az utóbbi évben két beírás is említést tesz postán továbbított levelekről 24—24 dénár összegben.

9 A XVI. és XVII. században is már divat volt a postások újévi ajándékozása, mely pénzösszegben, borban történt. 1671-ben tett bártfai számadáskönyvi bejegyzés utal „évenként hivatalosan fizetett újévi ajándék"-ra, de az összeget nem jelöli meg. A számadásba bejegyzett összegek nagyságáról a városi tanács sűrű levelezésére, postán történő gyakori és hosszas utazásokra lehet következtetni. 1645-ben Bártfáról Gyulafehérvárig jó öt, sőt más alkalommal a postásnak hét napon át kellett télen a postával járnia.

1 ° Bártfa minden nagyobb harc nélkül élte át a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcot. Az 1703. november 15-én lezajlott zólyomi nevezetes csata után, ahol Károlyi Sándor és Bercsényi Miklós kuruc generálisok megfutamították Forgách Simon akkor még császári ezredes csapatait, a bányavárosok másodszor is kuruc kézre kerültek. Bártfa városát a kurucok számára Szemere László ezeres kapitány hódoltatta meg. A város vezetősége a kapitulációt feltételekhez kötötte, melynek pontjait a tokaji táborban Rákóczi 1704. 9. Latin nyelvű bejegyzések Bártfa város számadáskönyvéből. A futó követek (legati cursores) elnevezés a XIII. századtól használatos, amíg a posta szó fel nem váltotta. 1677-ben a két bejegyzés „In postám pro expeditis literis" már a posta szót használja. 10. Trócsányi Zs., 1960. 250. 58