A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)
EMLÉKÜLÉS Herman Ottó születése 150. évfordulóján - SZABADFALVI József: Herman Ottó közéleti tevékenysége
Herman OTTÓ KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGE SZABADFALVI JÓZSEF Herman Ottó születésének 150. évfordulójára készülődve ismét kézbe-számba vettem a róla szóló irodalmat, a jónéhány könyvet és a számtalan tanulmányt. Ezekben jónéhányszor esett már szó „az utolsó magyar polihisztor" alakjáról. Méltatták, méltattuk sokoldalú tudósi tevékenységét: a magyar természettudományokban, régészetben és a néprajzban betöltött szerepét. Szó esett a politikusról 1 , én magam is foglalkoztam miskolci képviselőségével 2 , legutóbb 1984-benErdődy Gábor kísérelte meg egyenleget vonni ebben a tekintetben 3 . Életével, tevékenységével foglalkozott már tudományos ülésszak és emlékülés, állnak szobrai: intézmények, utcák, szocialista brigádok őrzik híven nevét, emlékét. Az előttem szólók méltatták a sokoldalú tudós színes portréját: én most a közéleti, az alkotó és a szervező Herman Ottóra kívánok emlékezni. Idevonatkozó, sokoldalú tevékenységéről részleteket tudunk, egységesen azonban még nem szemlélhettük. Nem áll szándékomban és itt nem is tudom az egész közéleti életművet méltóan tárgyalni, csupán a tendenciákra kívánok és tudok rámutatni. 1. Herman Ottó jeles tudományszervező volt. Még abban az évben, amikor a Nemzeti Múzeum kötelékébe lépett, tehát 1875-ben javaslatot adott be a Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának egy állat- és növénytani folyóirat megindítására. A Természetrajzi Füzetek első száma 1877 elején meg is jelent a múzeum kiadásában és Herman Ottó, valamint az állattár, a növénytár és az ásvány-őslény tár vezetőinek szerkesztésében. A kutatások külföldi megismertetése elősegítésére idegen nyelvű mellékletet (Revue) is adtak ki a folyóirathoz. Itt, e kiadványban és másutt is igen sokat tett a természettudományok magyar szaknyelvének kialakítása terén. Az új szakszavakat általában a magyar népnyelvből kölcsönözte. Bekapcsolódott a Természettudományi Társulat munkájába, ott sok előadást tartott. 1884-ben részt vett az ornitológusok bécsi nemzetközi kongresszusán. A második nemzetközi ornitológiai kongresszus rendezését 1891-ben Budapestnek adták, ennek megszervezésén igen sokat fáradozott. Az itt kivívott nemzetközi elismerés hatására elfogadták tervezetét: a vallás- és közoktatási miniszter létrehívta a Magyar Ornitológiai Központot. Itt hárman dolgoztak, élén Herman Ottó, mint tiszteletbeli igazgató állt, a még Kolozsvárról ismert Pungur Gyula tanár volt az asszisztens, valamint Gaal Gaszton mint 1. Veres L., 1975. 2. Szabadfalvi J., 1977. 3. Erdődy G., 1984. 37
