A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - D.VARGA László: Adatok az Ung–Laborc–Latorca mellék pásztorkodásához

3. kép. Molnáresik István pásztorházának pitvara, 1980. Dobóruszka hoz tartozott még 25 deka szalona, meg egy fél kenyér." A pásztor évi fizetése: 3 rész élet (ebből két rész gabona, egy rész búza), egy darab állat után egy korona bocskorpénz, a 400 korona betegsegély összegből 200 koronát, tehát a felét a gazdák fizették.

2 7 „A pásztorfogadás úgy ment, hogy kidobolták, hogy cselédfogadás lesz, ajánlkozik ez és ez, ennyi meg ennyi fizetésér. Ha megpászolt a pásztornak (jelöltnek) az ajánlott fizetés akkor elvállalta, ha meg nem, akkor nem. Vót olyan is, hogy a gazdák felingereltek olyanokat is, akik nem akartak pásztorok lenni, hogy a fizetésbül letugyanak faragni, merthogy ez és ez kevesebbér is elválajja." A járadék: 3/4 rész termény, ebből 1/4 rész búza, 2/4 rész gabona, 2 véka föld, fél kenyér, 10 korona bocskorpénz (melyet a pásztor nem kapott kézhez, hanem a gazdák ebből az összegből fizették a betegsegélyzőt), illetve „egy nyilas kaszáló" is járt a pásztornak.

28 A pásztorfogadás után megírták a kommenciós levelet, melyet többnyire a legelőgazda írt, s a jogosok közül többen ellátták kézjegyükkel. A pásztor fizetése a kinnháló marha után darabonként

29 fél véka termény, negyed kiló szalonna, egy kenyér és bocskorpénz. A pásztornak ezenkívül járt még két darab marhatartás, három-négy szekér széna (mely kaszálót a legelősgazda jelölt ki számára), valamint a község által biztosított lakás. 27. Balogh Sándor közlése. 28. Káplár János közlése. 29. Ez minden esetben darabonként értendő, a már korábban említett járadékok esetében is. 324