A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - D.VARGA László: Adatok az Ung–Laborc–Latorca mellék pásztorkodásához

A sertéstenyésztésnél is két irány alakult ki. A vármegye felső részén a yorkshierit, míg az alsó részén inkább a mangalicát tenyésztették. A pásztorok közül csupán egy volt, aki kondáskodott is, s gondjaira 400-500 sertés volt bízva. A sertést kihajtották, majd este hazaterelték. A sertést általában saját szükség­letre, ugyanakkor az urasági (László Gyula, Lónyay) birtokokon eladásra tartották. A vizsgált helyeken az állatállomány nagyrészt a falusi gazdák magán-, vagy bérelt, illetve az urasági birtokokon (Mokcsakerész, Deregnyő) a birtokos tulajdonát képezte. A juhtenyésztést a felső vidékeken az aránylag kevés számú rackanyáj, míg az alsó, sík területeken a merinó képviselte. A mezőgazdasági terület tulajdonjog szerint magán-, községi, úrbéri, közbirtokos­sági, egyházi és állami birtokokra oszlott. A közületi birtokokat képező mezőgazdasági területek, melyek nagyobb részét legelők és rétek alkották, a gazdák bérletét képezték. Csupán a szántó és kevés rét képezte az erdészeti személyzet illetményét. A körülmények­hez képest a magántulajdonban lévő területek jobban meg voltak művelve, mint a közületi és erdőkincstártól bérelt földek. A gazdálkodás módja általában külterjes. Ez vonatkozott a szántóföldi, de főképp a rét- és legelőgazdálkodásra, mely csekély kivétellel a termé­szetre volt bízva. Igen sok olyan terület is volt, mely talajművelés szempontjából, úgy­mond, még érintetlen. 13 Mivel adva voltak egy virágzó állattenyésztés kiépítésére a feltételek, így a vármegye gazdáinak mezőgazdasági természetű jövedelemforrása főleg az állattenyésztésből volt. És bár a lehetőségek adottak voltak, az állomány minősége csakúgy mint mennyisége is gyenge. A tenyésztés célja főleg az önellátás volt, miből kifolyólag a közellátás a tejter­mékek más vidékről való behozatala révén volt megoldható. 14 A mezőgazdaság elégtelen állásának oka termelési, értékesítési és szervezési tényezőkben rejlett. A termelési hiányos­ságok oka a gazdálkodás külterjes módja, melynek eredője pedig a megfelelő tőke hiánya, a birtokok megoszlása, felaprózottsága, a parcellák nagy távolsága, továbbá a talajnedves­ség, áradások és nem utolsósorban a vízszabályozások hiánya. 1 s Ez utóbbi gond hosszú ideig fennállt, és akkor lett végérvényesen megoldva, miután az 1960-as években megvaló­sították a kelet-szlovákiai síkság folyóinak végérvényes szabályozását, ami esetünkben az Ung, Laborc és Latorca folyókat is érintette. A gyenge tenyészképességű állatok tenyésztése mellett a takarmányozás is gyenge volt, amit még fokozott az állati termékek szakszerűtlen feldolgozása. 16 De gondot okoz­tak az értékesítésben még a magas szállítási tarifák is, ugyanis nagy távolságra voltak kénytelenek szállítani áruikat. Az egyetlen kiviteli irány Csehország volt, miből kifolyólag a gazda a még jó minőségű termékéért sem kapta meg a megfelelő árat, ugyanis a szállítási díjat is neki kellett fedeznie. Ezzel szemben — a fent említettekből adódóan - a gazdasági és házszükségleti cikkekért aránylag magas árat fizetett, épp a fent említett távolságokból kifolyólag, illetve díjszabályozás következtében. 17 Az említettekből láthatjuk, hogy az ungi, de általában a kárpátaljai gazda a század első évtizedeiben nemcsak hogy nem volt képes gyarapítani jövedelmét, nem tudta nö­13. Choma D., 1940.89. 14. ChomaD., 1940.89. 15. Choma D., 1940.89. 16. ChomaD., 1940.90. 17. ChomaD., 1940.90. 320

Next

/
Oldalképek
Tartalom