A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)
NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - SZABADFALVI József: A sertéstenyésztés néprajzi kutatása Magyarországon
Gazdasági Lapokban. 18 Az Erdélyi Gazda c. lap 1885. évi hasábjain Nagy Jenő három folytatásban értekezik Sertéshizlalás címmel. 1 9 A 19. sz. utolsó harmadában a sertéstenyésztésben beállott változások, az okszerűbb tartásformák terjesztése vált fontossá. 1888-ban jelent meg Csapó Lajos: A sertéstenyésztés c. összefoglaló munkája. 20 Ugyanezen címmel adott ki könyvet Kassán tíz évvel később Kovács Béla is. 2 l Igen sok adatot találhatunk a sertéstenyésztésre a 19. századi statisztikai, 22 honismereti, 23 és geográfiai 24 munkákban. Elszórtan ugyancsak sok történeti-népéleti adat rejlik, főként az erdei legeltetésre forráskiadványokban, hely- és tájtörténeti, valamint gazdaságtörténeti munkákban. Különösen Tagányi Károly erdészeti oklevéltárában, 2 5 valamint a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle megjelent tíz kötetében. A gazdasági, pontosabban a tenyésztési szakirodalomban a 20. sz. első felében is foglalkozott a sertéstenyésztés hagyományos eljárásaival is. Feltehetőleg ez az irodalom is tartalmaz olyan adatokat, amelyek jól felhasználhatók a magyar sertéstenyésztés történeti és etnográfiai feltárásához. Itt elsősorban enesei Dorner Béla munkásságát, pontosabban két könyvét kell megemlíteni. 1908-ban A sertés Magyarországban, 1925-ben pedig A sertés tenyésztése és hizlalása címmel adott közre két kiváló munkát. Ezekben nemcsak a sertéstenyésztés gazdasági kérdéseivel foglalkozott, hanem annak történeti, gazdaságtörténeti és tenyésztés-technikai vonatkozásaival is. 26 1910-ben Szabó István publikál ide vonatkozó könyvet. 27 1934-ben pedig Benes, Emerich adott közre egy igen átlagosnak mondható német nyelvű munkát. 28 A későbbi gazdasági szakirodalom, főképpen a Schandl József és a Horn Artár nevéhez kapcsolódó is tekintettel volt a történeti és kultúrtörténeti vonatkozásokra. Schandl Józsefnek. 1948-ban jelent meg^4 sertés tenyésztése c. munkája. 29 1959-ben és 1961-ben több szerzőnek újabb idetartozó munkája jelent meg. 30 Ez utóbbi munkákban természetesen már az új tájfajták leírása és az azokhoz kapcsolódó intenzív tartásformák szakszerű leírásai dominálnak. Századunk elején a nyelvtudományi irodalomban tűnik fel egy érdekes kifejezés. A Magyar Nyelv I. kötetében Radvánszky Béla írt kis cikket Vevő disznó címmel. 31 A kifejezés feltárásába még ugyanezen folyóirat, azonos évi kötetébe bekapcsolódott Herman Ottó is. 32 A nyájban, leginkább erdőben legeltetett állatok között nagy dorong18. A makkoltatás, 1859. 585-586. 19. Nagy J., 1885. 42-43., 360-361., 369-371. 20. Csapó L., 1888. 21. Kovács B., 1898. 22. Pl. Galgóczy K., 1855. 350. 23. Nagy M., 1870. II. 289.; A réti kanász. lA.EnyediGy., 1964. 25. Tagányi K., 1896. 1—III. 26. e Dorner B., 1908.; e Dorner B., 1925. 21. Szabói., 1910. 28. Benes E., 1934. 29. SchandlJ., 1948. 30. Schandl J.-Horn A.-Kertész F., 1959.; Vö.: még Kovalovszky N. P.-TörökL, 1961.; VolkopjalovB.P., 1952. 31. Radvánszky B., 1905. 315-316. 32. Herman O., 1905. 414-415. 295
