A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

A rácsot képező léceket szintén motívumok díszítették (11. kép). A sarokléc kőből faragott tányérkában forgott. A mennyezetformák közül a legelterjedtebb a felülborított gerendafödém. A főfalakon futnak a talpszelemenek és erre merőlegesen 1 — 1,2 m-re egymástól fektetik a födémgerendákat. Ezekre szegezik a 4-5 cm vastag pallókat. A födémet a padlástérben le tapasztották. 30-40 évvel ezelőtt megjelent a stukatúr, a sima mennyezet. A födémgerendákat alulról fenyődeszkákkal borították, nádat vagy fűzfavesszőt szegeztek rá és bevakolták, végül fehérre meszelték. A Zemplén hegységben a szarufás fedélszék, vagy egyszerű fedélszék szinte kizárólagos. Ez jellemző a vizsgált településekre is. Ágasfás. szelemenes tetőszerkezetet nem találtam. Formai szempontból általános a nyeregtető és a kontyolt nyeregtető alkalmazása. A legrégebbi házak Hercegkúton kontyolt nyeregtetővel épültek és a tetőfedés zsúpmatring vagy nád volt (Sparendach, Strodach).

19 Hasz- u- ké

P- Rátka

> Kossuth u. 25. sz. rács nálatos volt a zsindely is. Ezeket a tetőfedési módokat, rövid élettartamuk miatt 1910-től folyamatosan felváltotta a bádoglemez-, a pala- és a cserépfedés. Egy-egy hercegkúti csűrnél még ma is látható a zsúpfedés. A népi építészet kutatásának lényeges eleme a lakóházak alaprajzi tagolódásának vizsgálata, hiszen az alaprajzban tükröződik az építtető szándéka, életmódja, gazdasági és társadalmi helyzete. Az alaprajz döntő módon meghatározza az épület térbeli megjelenését, egymáshoz kapcsolja a különböző rendeltetésű helyiségeket, fellelhető benne a generációkon keresztül hordozott hagyomány is. Az Zemplén hegység vidéke az ún. északi házvidékhez tartozik.

20 Ez a "háztípus eredetileg egy ablakkal épült, de később az arányosság kedvéért két ablakot építettek. A tehetősebb gazda házának elengedhetetlen részei; az elsőház, a pitvar, a hátsó ház, mely télen egyúttal konyha és hálószoba is, ül. a hátsó ház helyett kamrái is építettek. A három német település lakóházairól, építkezéséről szinte alig maradt leírás. Népi építészeti értékeket rögzítő felmérés, adatrögzítés ezidáig nem történt. Éveken keresztül tartó néprajzi kutatást Balassa Iván végzett e területen, aki Zur Geschichte der deutschen Kolonisation im Tokaier Bergland c. munkájában megállapította, hogy a három falu anyagi kultúrája teljes hasonlóságot mutat a magyar falvakéval. Eltérő vonásokat főleg az építési módban lehet megfigyelni, abban többek között, hogy a háznak azon a részén, amelyik az utcára néz, a nagyszoba mellett egy keskeny kis kamrát lehet megfigyelni. 19. Balossal., 1973.294. 20. Dám L., 1981.67.