A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - ifj.TÚRY József: A miskolci Gőztáglagyár RT. Kőedény- és Kályhagyára története

A MISKOLCI GŐZTÉGLAGYÁR RT. KŐEDÉNY- ÉS KÁLYHA GYÁRA TÖRTÉNETE IFJ.TÚRY JÓZSEF A Miskolci Gőztéglagyár Részvénytársaság Kőedény-.és Kályhagyára megalapítása Túry József nevéhez fűződik. A kerámiához, illetve agyagiparhoz való kapcsolata és érdeklődése bizonyára onnan ered, hogy családjának felsőbányai ága, amely aranybányászattal foglalkozott, a bányászat melléktermékét, egy plasztikus agyagot, kezdte felhasználni fazekasáruk készítésére, ami végül is a családban a fazekasipar megalapításához vezetett. A família Csepregi Károly ága foglalkozott először fazekassággal s az o műhelyükben, Felsőbányán, ragadta el a Túry család apraját-nagyját az agyag, korong és tűz „varázsló" ereje. A Miskolci Gőztéglagyár igazgatósága 1911. év augusztus 22-én hívta meg Túry Józsefet igazgatójának, aki akkor mint a Miskolci Erzsébet Fürdő ügyvezetője a fürdő továbbfejlesztésén dolgozott. Az első években — a háborús években is — Túry József a vállalat két miskolci — Gyöngyvirág utca végén lévő, valamint a hejőcsabai és a görömbölyi - telepeit fejlesztette, modernizálta s a termelést felfokozta. A telepek gyártmányai voltak: kézi- és géppel sajtolt falitéglák, lyukasztott és üreges tégla, boltozati tégla, falburkoló dísztéglák és alaktéglák minden formában, valamint sima és hornyolt fedélcserepek és alagcsövek. Ezek az építészeti kerámiák kiváló minőségük és szép piros színük miatt keresettek lettek egész Észak-Magyarországon. Előrelátható volt, hogy a csabai kapui téglagyár telepe bele fog esni Miskolc város terjeszkedési vonalába. A nyitott agyagbányák óriási gödröket, az anyagot fedő réteg felhalmozása kis hegyeket képeztek. Ugyanakkor az agyagréteg leapadt. Mindezek hozzájárultak a téglagyártás csökkentéséhez, majd végleges beszüntetéséhez. 1918-ban Túry igazgató megnyerte a téglagyár vezetőségét a csabai telepen egy edénygyár megindítására. (Az igazgatósági tagok között volt Koos Soma, Koos Miksa volt miskolci edénygyáros bátyja, aki különös érdeklődést mutatott a terv iránt.) A munka hamarosan megkezdődött és Túry József maga vezette a szervezési munkálatokat, a gyártás technológiájának kidolgozását, anyagbeszerzést és kísérletezést. A szárítószínekből modern munkahelyek létesültek, korongosműhely szárítóállványokkal. A meglévő üzemképes Hoffman-féle körkemence, ami jó állapotban volt, egyelőre a Görömbölyön gyártott és idefuvarozott áru égetésére lett használva. Ugyanebben a kemencében lettek kiégetve a téglával és fedélcseréppel együtt az új edénygyárnak első termékei, a mázatlan virágcserepek is. Úgyszintén az első művészi terrakotta darab, egy 3 méteres, agyagból megmintázott propeller és turulmadár, mely a miskolci repülőtér főbejáratát díszítette. A kemencében zárt tokokban máz és angobe kísérleteket végeztek. 153