A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - B.KOVÁCS István: Erkölcs és fegyelmezés a felsővályi egyházban a jobbágyfelszabadítás előtt

1. kép. Szégyenkő a szkárosi református templom előtt (a szerz. felv.) fegyelmezésére is, és ezt az igényét többé-kevésbé következetesen érvényesítette is. Ehhez hozzájárult a két testület közti jó viszony is. Pl. a már említett 1771-es paráznasági ügyben a világi hatóság rendelte el a bűnösöknek az egyházi fenyíték elviselését. Bár nincsenek rá adataink, feltehető a két bíráskodó testület közti részleges személyi egybefonódás. A világi hatóságokhoz fűződő jó viszony egyik záloga volt az egyházi fegyelmezés hatékonyságának. A két bíráskodó testület által kiszabott büntetések gyakran eltérnek egymástól, olykor szinte egymást kiegészítik. A világi fórum előtt a leggyakoribb büntetés a bizonyos számú botütés,, míg az egyházi fórumon a kifejezetten lelki jellegű büntetések (pl. bűnbánattartás, egyházkövetés, kiközösítés) vannak előtérben. Főleg a kezdeti időszakban előfordul az egyház fegyelmezési gyakorlatában a világi büntetések kiszabása (pl. botütés) is. Ezt 1786-tól királyi rendelet tiltotta a számára.

18 Az egyházkövetés szertartásának részleteire kánonaik közül először a BGKHk-ban találunk utalást. 18.Illyés E., 1941.162.; Idézi Jávor K., 1971.77. 107