A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - B.KOVÁCS István: Erkölcs és fegyelmezés a felsővályi egyházban a jobbágyfelszabadítás előtt

ERKÖLCS ÉS FEGYELMEZÉS A FELSŐVÁLYI EGYHÁZBAN A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS ELŐTT B. KOVÁCS ISTVÁN Dolgozatomban a gömöri magyar nép erkölcsi életéhez szeretnék adatokat nyújtani. A felhasznált adatokat a felsővályi református egyház presbitériumi jegyzőkönyveiből merítettem.

1 A vizsgált időszak kiválasztását döntően a rendelkezésemre álló források befolyásolták. Ezen túl még egy szempont szólt a vizsgált időszak kiválasztása mellett, mégpedig a gyülekezet tagjainak közjogi megosztottsága. Ez utóbbi az ősiség eltörlése, illetve a jobbágyság felszabadítása előtt (1848) sok tekintetben meghatározta a nemesi és paraszti réteg egymáshoz és az egyház által képviselt erkölcsi értékrendhez való viszonyát.

2 A Vályvölgy magyar népessége valószínűleg a X—XI. század folyamán került mai helyére. Első lakói várjobbágyok voltak, akik fegyveres szolgálattal tartoztak a gömöri királyi vár ispánjának. A királyi vármegyerendszer felbomlását követően a vályi várjobbágynemzetség a kialakuló nemesi rendbe jutott. Az évszázadok során a nemzetség sok családra bomlott. A Nagy, Beké, Lőkös, Kalas stb., valamint a Mihályfalán honos Bodon és Forgón családok tipikus képviselői a gömöri kisnemességnek. Tagjai évszázadokon át tevőleges szerepet játszottak a nemesi vármegye irányításában. Nem egy alispán és szolgabíró került ki soraikból. A völgy népességének jelentékeny hányadát kitevő nemesség zömmel saját, külön falvaiban élt. így Felsővály, Bikkszög és Mihály falva jellegüket tekintve tiszta nemesi falvak. Velük szemben Gergelyfalva és Alsóvály jobbágyparaszti lakosságú falvak, csupán az utóbbiban élt egyetlen nemesi család, a Kalas. A törzsökös nemesi családok közé beházasodás révén a XVII—XVIII. század során beépült egy eltérő származású nemesi réteg is - zömmel armalisták, de életmódjukban gyorsan hasonultak a helybeliekhez. A nemesi családok zöme — egy-egy kivételtől eltekintve — életmódjában nem különbözött alapvetően a paraszti származásúak tói. A megélhetés alapját a szántóföld jelentette mindkét réteg számára. Jelentős súlya volt a gyümölcstermesztésnek és az erdölésnek is. A két társadalmi réteg közti legalapvetőbb különbség az eltérő közjogi helyzetükből adódó tudati jelenségekben, magatartásmódban fedezhető fel. A nemes, bárha maga is állt az eke szarva mögött, a jobbágyparaszti réteg képviselőivel szemben élvezte a rendi társadalom megannyi előnyét. Az egykori szembenállás jelentőségét és 1. A jegyzökönyvek a felsővályi parókián találhatók, a rendszeres bejegyzések 1812-ben kezdődtek és 1843-ban értek véget. Utólagos bemásolás folytán találhatók bennük szórványosan korábbi feljegyzések is 1767-tól kezdődően. 2. A jelen írás csak egy kivonatos része annak a hosszabb dolgozatnak, mely több vonatkozásban kísérli meg a helyi egyház és társadalom kapcsolatainak vázolását. 7* 99