A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FELD István: A gönci Amadé-vár

A továbbra is királyi kézben levő vár Vilmos nádor halála után, a század második felében általában a közelében - a várhegyet közrefogó patakok találkozásánál - felépített (l.kép) pálos kolostorral kapcsolatban tűnik fel. Az ismeretlen időpontban - talán még Amadé vagy a Drugethek által - alapított kolostort először 1371-ben, majd 1384-ben, 1407-ben és 1428-ban mint a Gönc vára alatt fekvőt nevezik meg („de sub castro Gunch"). 1384-ben a kolostor borkilencede ügyében intéz parancsot István fia Pál gönci, regéci és boldogkői várnagyhoz Mária királynő.

2 4 Zsigmond király trónra lépte után az ország királyi várainak többsége magánföldesúri kézre került. Gönc várát is eladományozta ekkor a király: 1391-ben agömöri eredetű főnemesi család, a Bebekek — Imre és Detre - kapták adományul.

25 Ez az utolsó közvetlen adat várunkról, mely legközelebb - 18. századi leírásokban — már romként tűnik fel. Gönc városát a 15. század közepéig a Bebek-család birtokolta, magáról a várról azonban az idézett 1428. évi közvetett említés után már a kolostorral kapcsolatban sem esik szó.

26 Az eddigieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a csupán sáncokkal-árkokkal erődített, egy magasabb kőépülettel és bizonyára még további, egyszerűbb építményekkel rendelkező gönci vár valószínűleg 1271 és 1288 között épült. Építése azért nem helyezhető korábbra bár formája épp korai építése mellett szólna , mert a királynéi földön, a közeli Abaújvár királyi sáncvára mellett indokolatlan lett volna egy ilyen jellegű vár emelése. Építtetőinek így — az irodalomban elterjedt felfogásnak megfelelően - a környéket a 13. század utolsó harmadában uralmuk alá vető Aba nembeli Amadékat véljük. Nem állíthatjuk, hogy egyértelműen maga Amadé nádor emeltette a várat, hisz a helynév egy jelentős birtokostól éppúgy származhat, mint a vár építtetőjétől. Ami a vár funkcióját illeti, az ismert írott adatok nem bizonyítják egyértelműen, hogy Amadé székhelye, bírói székének és udvartartásának központja lett volna. Kételyeink fokozódnak, ha megvizsgáljuk az erősség elhelyezkedését, méreteit és formáját. Bár a korszak várépítéséről még korántsem rendelkezünk átfogó képpel, úgy véljük, hogy az Amadé-vár nem volt alkalmas arra, hogy a hatalmas feudális úr székhelye legyen. Ebben az időben már eléggé elterjedtek voltak a kőfallal övezett várak, számos ilyen volt Amadé nádor birtokában is. Úgy tűnik, hogy a gönci vár — a tokaji és a sárvári várhoz hasonlóan — elsősorban a várúr hatalmát szolgáló, támadásra és visszavonulásra, értékek megőrzésére 24. A várat 1341-ben Telkibánya határosaként említik, az adatokra: IványiB., 1926. 7., 16-18., Csánki D., 1890. 197. - A pálos kolostorról a legújabb építészeti munkák - Csányi K.-Lux G., 1942., Guzsik T.-Fehérváry R., 1980. 8. - is azt írják, hogy Nagy Lajos alapította 1371-ben, pedig ebben az évben a király csak egy malomállítási engedélyt adott a remetéknek. Bár az Iványi által idézett 17-18. századi források is Lajost tartják alapítónak, azonban Drugeth Fülöp Középnémeti melletti kápolnaalapítása és a regéci pálos kolostor hasonló időre tehető keletkezése elképzelhetővé tesz egy korábban élt alapítót is. (Vö.: a terület falképművészeti jelentőségére Amadé alatt: Tóth M., 1974. 167.). A század elejéről ismert az Ákosok és az Aba-nembeli Csobánkák pálos kolostoralapítása: Documenta Artis Paulinorum. Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának Kiadványai 1. füzet 167., 216., 2. füzet 309. skk., Bp. 1975. 25. ZSOl. 2296. sz. 26. Iványi B., 1926. 7. idézi Turóczit, Bél Mátyást és Windischt. Ugyanő ismerteti Gönc további történetét (Itt kell megjegyezni, hogy a Pogrányi-Nagy munkájában található, részben Soós Elemértől származó fejtegetések a Gönc városában állt várról minden valós alapot nélkülöznek. Itt csak a 16. században készítettek a település körül sáncokat. Soósra ld. Csorba Cs., 1974. 303-304.) 70