A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)
B.BARTUS Elemér: Történeti adatok Miskolc város kertkultúrájáról
menyeképpen nyert rendezett képet a tavi fürdő környéke is, ahol a jelenlegitől nagyobb kiterjedésű sziklakert volt. Az 1930-as évek közepén már létezett a strand egyik medencéje. 1937-ben a város további vásárlásokkal bővítette a park területét: „A tapolcai apátsági javadalom tulajdonát képező és Tapolca fürdőn a Hejő-patak partján elterülő, mintegy 25 magyar holdnyi rétet, továbbá ugyancsak a tapolcai apátsági javadalom tulajdonát képező és a jelenlegi strandmedence mellett elterülő, mintegy 1500 négyszögölnyi területet... Miskolc thj. város közönsége nevében örök tulajdonjogilag megveszi." Az indoklásban találunk említést arról, hogy a Hejő-patak soron következő szabályozása, medrének mélyítése után a területet alagcsövezik és parkírozzák majd. 49 A következő években a Tanács a megnövekedett forgalom miatt jelentős beruházásokat tervezett, így a kertészet javára 2000 pengőt szavaztak meg. A fürdőtelepre irányuló forgalmat az 1920-as évek végétől autóbusszal igyekeztek lebonyolítani, de annak kezdetleges volta miatt a közönség nagy része a 7-8 kilométeres utat vagy részben - az akkori villamos-végállomástól, azaz Hejőcsabától - vagy egészben gyalog tette meg. Az Avas - Miskolc Gellérthegye - zöldfelületi rendezésére 1873-ban tették meg az első lépéseket, a már említett rendőri védelem alá helyezéssel. Növényállományában az 1730-as feljegyzés szerint megtaláltuk a rózsát, mogyorót, gyöngyvirágot, míg később tűi tengett az akác, és a különböző bodzafajok. A terület rendezésére többszöri kísérlet után 1890-ben került sor 50 . Ekkor a helyben állomásozó katonaságtól Albori Jenő egy utász csapatot bocsátott a munkálatok rendelkezésére Musitzky Lucián közreműködésével. A több évig húzódó rendezés folyamán — amelynek költségeit Horváth Lajos jelentős összeggel támogatta - szabályozták, burkolták az utakat, teraszokat képeztek ki a dombtetőn, melyeket rózsával befuttatott pergolával, korlátokkal, padokkal látták el. Lillafüred kialakulása, benépesedése minden bizonnyal avashámorhoz kapcsolódik. A Hámori-tó keletkezésére vonatkozó biztos adat eddig nem került elő. Feltételezhető, hogy 1704-ben a város adókönyvében szereplő adat, miszerint „a győri erdőn vízgátló mecenzéfiek kaptak bort", a völgyzáró gát építésével állt kapcsolatban. 5 ' A hely értékét a festői szépségű völgy jelenti. 1881-ben lejegyezték, hogy a hámori levegő és fürdő milyen látogatott. 52 1887-ben Gyulai Pál, Lévay József és Arany László töltött itt néhány napot 53 . Feltehetően a völgy oldalát szegélyező egyik sziklafalon írta József Attila „Óda" című versét 54 . A polgárság érdeklődését bizonyítja egy 1893-ból származó feljegyzés, amely szerint a III. Országos Ipartestületi Kongresszus alkalmával kirándulásokat szerveztek Hámorba és Lillafüredre. Idegenforgalma lényegesen megnőtt, amikor 1927-30 között felépült a Palotaszálló 5 5 . A város területén levő kisebb terek rendezése, díszítése párhuzamosan haladt a külső üdülőterületek gondozásával. 1898-ban állították fel az Erzsébet - ma Szabadság téren a Kossuth szobrot, ami első lényeges mozzanatnak tekinthető átér díszítésében 56 . 49. THJkv. 1937. február 19. 50. Lásd 37. jegyzet 1890. február 24. Az Avas rendezésére lásd Halmay-Leszih i. m. 106. 51. Miskolc város számadáskönyve 123. 52. „Miskok" helyi érdekű társadalmi és ismeretterjesztő Közlöny 1881. július 28. Szendrei i. m. IV. 172. 53. Borsod Miskolci Értesítő 1887. július 28. 54. Kluger L.-né: Irodalmi emlékhelyek Borsodban. Könyvtári füzetek 4. Miskolc 1969. 133. Merényi J., Szülőföldünk Észak-Magyarország I. 345. 55. Magyarország útikönyv, hetedik kiadás 340. 56. Szendrei i. m. IV. 304-305.
