A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FELD István: A gönci Amadé-vár

és Göncön tartotta, három Göncön kelt oklevelét ismerjük az 1316 és 1322 közötti időből, mindháromban a már ismert formulával.

18 Károly Róbert a tartományuraktól visszaszerzett várak döntő többségét magának tartotta meg és a királyi várak kiépülő rendszerével gyakorolta hatalmát az ország felett. Királyi vár lett így a környéken Gönc mellett Regéc, Boldogkő, Füzér és valószínűleg Szakalya. Ezek szolgálati birtokként a megyésispán kezelésébe jutottak, aki maga helyezett várnagyokat az egyes erősségekbe.

19 1324-ből ismerjük az akkor már a nádori tisztségbe emelkedett Drugeth Fülöp gönci várnagyát: Lukácsot.

20 Fülöp 1327-ben megkísérelte a vár fenntartását szolgáló — előttünk egyébként ismeretlen kiterjedésű, de talán csak Gönc falura korlátozódó — várbirtok gyarapítását: a már többször említett Apród István halálával annak garadnai birtokát csatolta a várhoz. Az uralkodó azonban visszaadatta István gyermekeinek, s az ügyről szóló oklevélben kifejezetten a magáénak mondja a várat.

2 * Ugyanebben az évben meghalt Drugeth Fülöp, hatalma azonban a családban öröklődött: unokaöccse, Vilmos lett az utódja az abaúji, szepesi, sárosi ispánságban, majd később a nádorságban. A nagybátyja révén az ország egyik leghatalmasabb vagyonával rendelkező főúr 1330-ban királyi sereg élén a lengyel uralkodó segítségére indult. Sáros várában ekkor részletes végrendeletet készített, melyből többek között megtudjuk, hogy a gönci várban helyezte el „ad servandum", azaz őrizetre kincseit: tíz nagy ezüst tálat, tizenkét ezüst csészét (vagy poharat) tokban, egy nagy, két kisebb és egy még kisebb ezüst korsót vagy palackot, egy száz finom márka árú, drágakövekkel díszített arany koronát, nyolc kis ezüst tálat (valószínűleg sótartót), tíz ezüst kanalat, tíz — ismeretlen mértékű — arannyal átszőtt bíbor posztót, tizenkilenc bíbor selyemmel átszőtt szövetet, két nagyobb és egy kisebb, ezüsttel kivert övet és más ékszereket.

2 2 1332-ből ismerjük Drugeth Vilmos újvári ispán Valter nevű gönci várnagyát, aki egyúttal a regéci várnagyságot is betöltötte s emellett még megyei alispán is volt. Ettől kezdve valószínűleg már nem is volt többé önálló várnagya az erősségnek — ez vagy jelentőségének csökkenésére, vagy egy új szervezeti forma bevezetésére utal: az egymás közelében fekvő várak közvetlen irányítását is célszerű volt egy kézbe adni.

2 3 18. Györffy Gy., 1963. 52., 89., Fügedi K 1977., 138. Gönc ostromának pontos idejét nem ismerjük - a szomszédos Boldogkő mindenesetre 1317-ig Amadé fia László birtokában volt (OL Dl. 107.302 - az adatért Kubinyi A.-nak tartozom köszönettel) -, de igen valószínű, hogy elfoglalásában nagy szerepet játszott az említett István várnagy árulása, aki ezután a Drugethek szolgálatába lépett, az idézett 1326. évi oklevél szerint ugyanis a nádor „tárnokmestere" volt. Ld. még többek között az Amadé-fiak további sorsára - Kristó Gy., 1978. 88., valamint Iványi B., 1926. 6. (Drugeth Fülöp okleveleinek formulái: „dátum in Gunch-Kunch". 19. E kérdés körül újabban vita bontakozott ki: Fügedi E., 1977. 68-87., Engel P., 1981., FügediE., 1982., Engel P., 1982. - Nem lehet azonban minden esetben egyértelműen eldönteni, mely várak voltak Drugeth tulajdonában, s melyeket bírt csak „pro honore", azaz tisztségül, szolgálati birtokként. Ld: erre még Féld I. -J. Cabello 1980. 27-28., térképpel. 20. Györffy Gy., 1963.89. 21. AO n. 330. 22. CD VIII/3. 507-508., valamint IványiB., 1926. 6., aki azonban tévesen nem Drugeth Vilmos, hanem Fülöp végrendeletéró'l ír. 23. Györffy Gy.. 1963. 89. - A felsoroltakon kívül még egy, János nevű gönci várnagyról is tudunk a 14. század elsó' feléből, akinek zsujtai birtokát Borsa nembeli Kopasz pusztította el: Iványi B., 1926. 69