A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FELD István: A gönci Amadé-vár

sziklatömböt. Ez utóbbin épült fel a vár ma ismert egyetlen, habarcsos kőfallal készített építménye (5. kép). Amennyire ez ma megállapítható - a falsíkok ugyanis kívül végig lepusztultak, csak a falmag van meg (6. Jcép), s míg nyugaton 2-3 méter magasan áll a fal, keleten néhol a vonala is nehezen követhető - itt egy 10x10 méteres külső, 5,5x5,5 méteres belső átmérőjű, 2,2-2,3 méteres falvastagságú, a helyszínen fejtett kőből épített épület állt (3. kép). A jelentős falvastagság egy egykor többszintes, s így mindenképpen toronyként megjelenő építményre utal, mely valószínűleg alá is volt pincézve. További részletek csak régészeti kutatással lennének felderíthetők, a terepviszonyok alapján azonban szinte biztos, hogy nem vette körül az épületet egy övezőfal illetve nem csatlakozott hozzá további építmény.

2 2. Alacsonyabb falmaiadványok esetében sokszor nem dönthető el egyértelműen, hogy egy négy-öt szintes „valódi" toronyról, vagy csak egy emeletes lakóépületről van-e szó. A torony értelmezésének problémájára lektorom, Kubinyi A. is felhívta a figyelmet: „Mikor torony egy épület és mikor nem. Ez sem lezárt kérdés. Egy adat: 1526-ban, azaz már egy másik korszakban, amikor nyilván magasabb tornyok is álltak már, egy budai városi lakótorony mellé építendő falról kiderül, hogy a torony három ház, azaz épületszint magas (Történelmi Tár, 1900. 132.). E kérdéshez ld. még: Féld L-J. Cabello 1980. 20. A szakirodalom azonban a hasonló méretű építményeket általában toronynak, sőt „lakótoronynak" tartja, vö.: ParádiN.. 1982. 14. skk., Miklós Zs., 1981. 244. (a két munkában a göncivel szinte teljes egészében egyező kácsi illetve mendei kőépítmény leírásával). Maga a „lakótorony" fogalma a hazai irodalomban korántsem tisztázott - érdemes összevetni az előbb idézett munkák erről alkotott felfogását Sándorfi Gy., álláspontjával: Nováki Gy.-Sándorfl Qy-Miklós Zs. 1979. 97. - s mivel e kérdéssel behatóbban nincs terünk foglalkozni, e kifejezés használatát mellőzzük. - Felmerülhet viszont a kérdés, hogy nem voltak-e még a várnak további részei kelet felé, melyek azonban a szikla leszakadásával elpusztultak. Ez történt ugyanis a várfal egy részénél a közeli Boldogkőn, ld. K. Végh K.; 1966. 109-170. Göncön azonban a.kőzet jóval keményebb, a terepviszonyok és a torony elhelyezkedése sem utalnak ilyesmire. 61