A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FELD István: A gönci Amadé-vár

A GÖNCI AMADÉ-VÁR FÉLD ISTVÁN A Hernád völgyének egykor híres mezővárosától, Gönctől keletre, távol az utaktól, már mélyen a Zempléni-hegység vonulatai között találjuk az Amadé- vagy Amadi-vár csekély maradványait. A helynév arra utal, hogy a mintegy 650 méter magas hegynyúlvány kiemelkedő pontján az Aba-nemzetségbeli Amadé, a 13. századvége — 14. század eleje Magyarországának egyik leghatalmasabb feudális ura emeltetett várat magának (l.kép). Mielőtt megvizsgálnánk a várra és az egykori „kiskirályra" vonatkozó írásos adatokat, ismerkedjünk meg magával az erősséggel. Ez annál is inkább hasznosnak tűnik, mivel a történeti szakirodalom csupán megemlíti a gönci várat, mint Amadé nádor „tartományának" központját, udvartartásának székhelyét - a vár elhelyezkedéséről, formájáról azonban nem szól, bár ezek ismerete is rendkívül fontos lenne a történeti kutatás számára. Ez alól csupán egyetlen kivétel van, azonban Pogrányi—Nagy Félix 1929-ben megjelent cikke nem segít bennünket abban, hogy megtudjuk, milyen volt egy tartományúr vára: bár járt a helyszínen, leírása és rajza (2. kép) igencsak elüt a valóságtól.

1 A vár egy nagyobb, 700 méter fölé emelkedő hegytömb észak felé lefutó, igen meredek oldalú, keskeny nyúlványának egy védelemre igen alkalmas részén épült fel. Felső részét egy kelet felé meredeken letörő, mintegy 40-50 méter hosszú, 5-15 méter széles, repedések szabdalta sziklatömb alkotja, melyet dél felé keskeny, enyhén emelkedő gerinc köt össze az említett hegytömbbel. A terep észak és kelet felé igen meredeken esik, mesterséges erődítésre így csak-a déli, valamint az enyhébben ereszkedő nyugati oldalon volt szükség (3. kép). Ma a vár területét sűrű erdő borítja, csupán a felső sziklatömb északkeleti részén nem nő növényzet. Ez utóbbi ugyanis egy 20 méter hosszú, ferde felületű sziklapad, mely — mivel rajta lefaragás, mesterséges alakítás nyomait nem tudtuk megfigyelni - valószínűleg természetes állapotában maradt ránk (4. kép). Kőfal vagy habarcs nyoma sem található rajta, de mérete miatt sem volt alkalmas egy épület vagy fal elhelyezésére. Ugyancsak természetes alakulat lehet az ettől délre található, kelet-nyugati irányú sziklahasadék, mely elválasztja tőle a vár délkeleti részét elfoglaló, hasonló magasságú 1. Említi a várat, mint Amadé székhelyét: Karácsonyi J. 1900. 26., hányi B. 1926. 5., Gyórffy Gy. 1963. 88-89., Kristó Gy. 1979. 151. - Avarról szóló egyetlen cikk: Pogrányi Nagy F. 1929. Váraink ma létező' egyetlen „topográfiája" - mely a kutatás állására jellemzó'en egy turistakiadvány - az utóbbi munkában szereplő' téves leírást veszi át: Vártúrák kalauza I. (2. kiadás) Bp. 1975. 227. 59