A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

VIGA Gyula.: Gyümölcstermesztés és a gyümölccsel való kereskedelem a Bükkalján

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ÉS A GYÜMÖLCCSEL VALÖ KERESKEDELEM A BÜKKALJÁN VIGA GYULA A Bükkalja, a Bükk déli előterének dombsága nagy múltú bortermő vidék. Nagy hagyományai vannak — a szőlőkultúra kísérőjeként — a gyümölcstermesztésnek is ezen a területen. Jelen tanulmány néprajzi módszerekkel igyekszik feltárni a gyümölcskultúra főbb vonásait, elsősorban arra keresve választ, hogy milyen szerepet kapott a gyümölcstermesztés az itt élő népesség életmódjában, s hogyan hatott gazdálkodása egészére, valamint arra, hogy miként illeszkedett a táj gyümölcstermesztése az Alföld és a hegyvidék közötti hagyományos munkamegosztás és termékcsere rendjébe. Nem érintem itt a szőlőtermesztés kérdéseit, csupán akkor, ha a szőlő gyümölcsként kerül fogyasztásra. A borsodi és a Bükk-vidéki gyümölcstermesztés jellemzőire, egyszersmind legalapvetőbb ellentmondására már Fényes Elek felhívta a figyelmet: „A meleg és szelíd éghajlat igen kedvező a gyümölcsfáknak, s innen gyümölcs bőséggel találtatik, ámbár termesztésére, nemesítésére a lakosok felette kevés szorgalmat fordítanak. Különösen szép és sok gyümölcsöt adnak el Diós-Győr és Kis-Győr helységei, hol egyszersmind legnemesebb barack és mandolafák lepik el a szőlőhegyeket."

1 Diósgyőrről később újra említi, hogy „... gyümölcse bőséggel..."; Gesztről, hogy „Szőlőhegye igen jó fehér bort terem, úgy hogy aszút is szoktak csinálni."; Kisgyőrről pedig, hogy „Igen sok és híres gyümölcsöt termeszt".

2 Kisgyőrről másutt külön említi: „ gyümölcstermesztésben a nép különös szorgalmat fejt ki, mindazonáltal (fő) jövedelemágát a szőlőművelés teszi."

3 A gyümölcstermesztés nagy múltjára és jelentőségére utalnak a kéziratos térképek helynevei is. Néhány érdekesebb név, a teljesség igénye nélkül: Andornaktálya: Gyümölcsöskert (1858); Balaton: Cseresznyehegy (1873); Bélapátfalva: Gyümölcs (XVIII. század vége), Kerek gyümölcs (1858), Szilvás (1864), Vad almás (XVIII. század vége); Borsodgeszt: Birsalmás tető (1863); Bükkaranyos:Szilvás völgy (1861); Bükkmogyorósd.Szilvás (1788), Körte völgy (1856); Bükkzsérc: Cseresnye (XVIII. század vége), Szilvás (XVIII. század vége); Cserépfalu: Keserű alma völgy (XVIII. század vége), Körtvélyes lápa (1859); Harsány: Meggyes (1846), Meggyes hegy (1846); Kisgyőr: Somos bérc tető (1894), Somosvölgy (1894), Vadalma völgye (1894), .Afagy meggyes (XVIII. század vége), Almás bérc (1894); Kondó: Szilva völgy (1786); Miskolc: Birsalmás (1861), Kis szilvás völgy 1. Fényes K, 1847.11.244. 2. Fényes K, 1847.11.247-248. 3. Fényes K, 1851.1.72. 285