A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete

valamikor kisnemesi házként épült mezőcsáti Vörös Hadsereg u. 62. sz. ház északi lakásának konyhája, melynek lefedése két egymás melletti boltozat.

65 A népi építészetben alkalmazott háromféle fedélszék csoport: a szarufás, szelemenes (ágasos) és állványos tetőszerkezet. (Ez a harmadik típus Erdélyben honos, a mi területünkön nem fordul elő.) Nem eldöntött kérdés, hogy a szarufás, vagy szelemenes típus-e a régebbi, a régi házak között Ároktőn és Mezőcsáton is mindkettő előfordul. A szelemenes tetőszerkezet alkalmazása a múlt században megszűnik. Ennek oka: a szelemenes tetőszerkezet a gyengébb fal, lefedő szerkezete, a szarufás, az erősebbé.

66 A szelemenes fedélszék elemei (ágasfa és szelemen) hosszú és erős faanyagot igényelnek. Ezek az Alföldön egyre kisebb számban voltak megtalálhatók, azért sok földesúr a XVIII. század végétől már nem adja ki az erre alkalmas faanyagot, sőt megtiltja a régi fedélszerkezet alkalmazását (bár kis számban 1925-ig szállítottak a Tiszán, az Alföldre a beregi-máramarosi erdőkből faanyagot.). A szelemenes fedélszék elemei: a héjazat terhét az ún. csüngős szarufa, (ragfa) viszi át a szelemengerendára, ezt pedig 2—3 ágasfa tartja, melyből a középső vagy hátsó lehet falkoszorúgerendára támaszkodó félágas is. Ilyen szelemenes lakóház Mezőcsáton a Muhi u. 11., a Széchenyi u. 15., 36., Ároktőn pl. a Bajcsy-Zs. u. 10. sz. Padlószintjük csaknem félméterrel alacsonyabb a külsőnél. Ezek a házak mindkét településen egy csoportban helyezkednek el. Ezt a megoldást a múlt század második fele óta nem alkalmazzák. Az ágasfás tetők csoportjába tartozó matyó ún. üstökös vagy bugyos tető érdekes módon a nem messze fekvő Ároktőre és Mezőcsátra nem jut el. Máig is használt szerkezet a faanyag csökkenésével és a fal anyagának teherbíróbbá válásával uralkodóvá vált szarufás fedélszerkezet. Ennek részei: a falgerenda (itt sárgerenda a neve), a kötőgerenda (általfa), ezekbe csapolva a szarufák, melyeket a kakasülő is összefog. A népi építészeti emlékek túlnyomó része mindkét településen szarufás szerkezetű. A szelemenes szerkezethez Mezőcsáton és Ároktőn mindenütt nyeregtető kapcsolódik (a legtöbb más hazai emléken is igaz ez a megállapítás). A szarufás.tetőszerkezethez inkább kontyolt nyeregtető tartozik, de jelentős számban találunk nyeregtetős formát is.

67 Az ősi kürtőskemence a padlásra vezette a füstöt, és ez az oromfalon keresztül jut ki a szabadba. A szelemenes házak oromfalának felső részét emiatt teljesen nyitva hagyták, később a funkció elvesztésével az oromzat felső részét betapasztják. (Hyen sövényfalú lezárás van a Mezőcsát, Széchenyi u. 32. sz. házon.) A konty olt nyeregtető felső részén levő háromszögletű, falécekkel vagy -ráccsal lezárt nyílás (az ún. vértelek) őrzi a füstlyuk emlékét, valamint a padlás bevilágítására és szellőzésére is szolgál.

6 8 A padlásfeljáró helye a kontyolt nyeregtetős házakban a pitvarról vagy a tornácról nyílik, a nyeregtetős házakban az oromzaton, az épület hátsó részén volt. 65. A födémekkel kapcsolatos irodalom: Barabás J. -GilyénN., 1979. 45-50., Bakó F., 1978. 55-57., GyőrffyL, 1943. 122-123. 66. Bátky Zs., é. n. I. kötet 133. 67. Győrffy /., szerint a nyeregtető az Alföld nyugati, a kontyolt pedig a keleti részen van elterjedve. GyőrffyL, 1943.123. 68. Kozma B. szerint a vértelek kifejezés abból ered, hogy ide tűzték fel az ellenség fejét. CsikváriA; 1939.11. r. 110. 263