A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete

épület van). A két településen a harmadik forma ismeretlen, a tömbszerű, és tagolt elrendezés fordul elő. A településeken található udvar elrendezéseket Barabás Jenő rendszere alapján osztályozzuk.

58 A szabály talán udvar — ahol az épületek rendszertelen szétszórtságban helyezkednek el — a két településen nem fordul elő. A soros udvar (ami inkább a téglalap alakú telekrendszerhez kapcsolódik), — ahol legfeljebb apró építmények vannak az egysorban fekvő nagyobb épületekkel szemben — elég gyakori, bár inkább az újabb beépítésű területeken fordul elő (Ároktő, Petőfi u. 8.). A kétsoros udvaron a lakóházzal szemben gazdasági épület (istálló, csűr) helyezkedik el (pl. Mezőcsát, Arany J. u. 5., Ároktő, Arany J. u. 24). Nagy számban fordul elő a négyzetes udvar, ahol a lakóház az utcára merőleges, a gazdasági épület pedig párhuzamos vele (Ároktő, József A. u. 25., Széchelyi u. 40.). Néha ez a viszony megfordul (pl. Ároktő, Béke u. 23.). A palóc vidékekkel mutat kapcsolatot az ún. társas udvar, másnéven hadas elhelyezkedési forma. Az egykori nagycsaládos, nemzetségi életmód hagyománya ez: ahol a házak egymás mögött helyezkednek el egy nagy telken, később a telek hátsó részeiben fekvő házakban esetleg utat nyitottak. Az ilyen zsákutcákat zugnak hívják ezen a vidéken. Ilyen hadas forma Mezőcsáton ma is található: ez az ún. Csire-zug az Attila utcában, az Attila u. 23., 31., 25., 35. számú házak mögött a telken további 2-3 ház épült fel, csíkudvar formájában. Az utcavonal kialakításánál és beépítésénél csak a főútvonalak mentén van az utcán álló beépítés (valószínűleg ez is főleg a szélesítések miatt alakult ki), legtöbbször a ház kis előkerttel kapcsolódik az utcához. Egyedülállóan szép a mezőcsáti Attila utca előbb már említett házainak fűrészfogas beépítési módja. A telkeken Ároktőn fonott fűzfakerítések, Mezőcsáton pedig trágyából, tüskés ágakból álló ún. garággya választotta el egymástól.

59 Ma a legtöbb háznál fából készültléo, vagy deszkákból összetákolt kerítés van. Mezőcsáton a Miskolc—Ároktő út mentén már tégla- és kőoszlopos kerítéseket is találunk, csak néhány helyen maradt meg a régi favesszős kerítés (pl. Mezőcsát, Vörös Hadsereg u. 62.). A kerítésen általában egy nagyobb és kisebb kapu nyílik, a kocsi- és személyforgalom számára. A lakóházak vizsgálatánál az építési idejük megállapításakor fontos támpont a házban található évszám. A mestergerendába írt évszám általában mértékadó (bár tudunk esetről, ahol az újabb házba régebbi mestergerendát építenek bele), az oromzati évszám azonban általában a renoválás idejét jelzi. Sajnos a régi épületek egyre pusztulnak, Mezőcsáton a legrégibb leírt ház, amit a helytörténeti füzet még ismertet, (az 1792-ben épült Petőfi u. 28.) ma már nem áll. Az OMF népi építészeti dokumentációs anyagában szereplő egyetlen épület, a Mátyás u. 8. sem áll már. Mezőcsáton kb. 40%, Ároktőn viszont kb. 70% a földfalú, nádtetős régi házak aránya, a legrégibb ház az 1822-ben épült Széchenyi u. 50. A falazat vizsgálatát az alapozással kell kezdenünk, erről a népi építészetben alig beszélhetünk. A falak alá néha nagy köveket helyeztek, de legtöbbször csak a földfelszínt egyengették el az alapozásnál. Az építőanyagok közül vidékünkön a föld jön számításba: a fában, kőben szegény alföldi vidéken a legkézenfekvőbb építőanyag. A földfalazatú 58. Barabás J.-Gilyén N., 1979. 17-20. Perényi I. és Bakó F. csak 3 féle udvartípust különböztet meg: csoportos, soros és hajlított udvart Károlyi A, 1955. 19., Bakó R, 1969. 430-434. 59. Kocsis Gy., 1971. 260