A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete

1781-ben és 1789-ben kibővítették, majd egy 1856-os átépítés során nyerte el mai alakját. 1935-ben újjították fel. Ma egyhajós, síkmennyezetes templom, melyhez északról és délről bővítmény csatlakozik a hajó közepén. Két ezüstkelyhe 1616-ból és 1631-ből való. Műemlékileg nem védett épület. A katolikus templom f856-ban épült. Egyhajós templom, csehsüvegboltozattal, félköríves záródású szentéllyel, egy, keleti, homlokzati toronnyal. Nem védett épület. ÁROKTŐ ÉS MEZÖCSÁTNÉPI ÉPÍTÉSZETE Borsod megye népi építészeti szempontból igen érdekes: északi, hegyes-dombos részén levő települései a hegyvidéki csűrös — szalagtelkes — utcás településtípushoz tartoznak általában, nagyjából a Bükkzsérc—Bocs vonaltól délre pedig az alföldi halmazszerű, kétbeltelkes típus jelenik meg.

5 5 A háztípusok közül az északnyugati részen az északi magyar vagy palóc háztípus hatott, északkeleten pedig a keleti magyar, vagy erdélyi típus hatása érződik, a déli, sík jellegű táj épületei az alföldi, vagy középmagyar típushoz tartoznak általában.

56 A Mezőség nyugati részén: Mezőkövesden, Szentistvánon, Tardon sajátos népcsoport: a matyóság él. Ároktő és Mezőcsát népi építészetének kutatásánál vizsgálni kell, hogy a sokszínű környezet hogyan hatott e két település építészetére. Mezőcsáton ma már sajnos egyre nagyobb ütemben bontják a régi házakat, a vidéktől még mindig kicsit elzártan fekvő Ároktő ma is lassabban fejlődik, és a faluképre ma is a régi, nádtetős házak nyomják rá bélyegüket. A kutatás kiindulópontjaként Ároktőn 11 ház, Mezőcsáton 10 ház műszaki felmérését készítettem el, valamint végigjártam a meglevő régi épületek csaknem mindegyikét. A vizsgálatot a telkek osztályozásával kell kezdeni. Az előző fejezetben már kifejtettük: a múlt század közepi (1858) tagosításig mindkét településen a kétbeltelkes településforma volt meg. A múlt század végétől megszűnt a külső rész másféle funkciója és egységes faluterület alakult ki. A mai telkek vizsgálatánál is szembeötlő: a külső telkek nagyobbak, a beépítés lazább, az itteni lakóépületek újabbak a gazdasági épületeknél, míg a belső részben a telkek kisebbek, zsúfoltabb a beépülés, és itt viszont túlnyomórészt lakóházak vannak ma is, az esetleg később felépült gazdasági épületek mellett. A telkek alapvető típusainál már Győrffy István rámutatott arra, hogy a két fő telekforma közül a négyzethez közel álló, szabálytalan táblatelek az állattenyésztéssel foglalkozó sík területekhez, míg a téglalap alakú, hosszúkás szalagtelek a földművelő valamint a dombos-hegyes vidékekhez kapcsolódik.

5 7 Jelenleg már sok belső telken van gazdasági udvar is, a telkek többsége megőrizte a szabálytalan, négyzethez közel álló alakot, Ároktőn csak a XX. században a Dorogmai út mellett létrejövő telkek szalag formájúak. A belső részen levő négyzetes telkek jelentős része osztódással keskeny téglány telkekre hullott szét. A telken álló épületek elrendezése lehet tömbszerű, (a különböző funkciójú helységek egy fedél alatt vannak) tagolt (ha kettő-négy épület van az udvaron) és elaprózott épületelrendezés (ha sok kis elszórt 55. Györffy Gy., 1943. 105. oldalán ábrázolja az I. katonai felmérésből (1782-85) kiolvasható településnyomokat Borsod megyében. 56. Vargha L., 1960. 104. 57. Győrffy L, 1935. 226-231. 17* 259