A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)
FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete
nek, valószínűnek látszik, hogy építése kapcsolatban állt a közelben (Tiszakeszi mellett) lévő százdi bencés apátsággal. A templom kis, egytornyos román épület lehetett. A temető melletti dombrészen felismerhető a fűvel benőtt mélyedés, melyet Végh Kálmán Mátyás felásott. Érdemes lenne feltárni. A templomot a törökök pusztították el a XVII. században, valószínűleg 1668-ban, amikor a falu nagy része is megsemmisült. Ezután épülhetett Ároktő második temploma a mai Bocskai utcától kissé északra, melyet a Tisza mosott el. Egyetlen nyoma az I. katonai felmérés (1782—85) térképén található rajz, mely egy toronnyal rendelkező templomot ábrázol. Lehet, hogy ezt a katolikusok építették, mert 1621, a református eklézsia alakulása után még 1699-ben van katolikus plébános Ároktőn, 1713-ban viszont már nincs. Kováts J. István szerint a reformátusoknak 1726-tól 88-ig imaháza volt, melyet a Tisza romba döntött. Lehet, hogy ők használták ezt a templomot. 49 A református templom II. József uralkodása alatt 1788-ban készült, azonban így is csak mocsaras területen engedélyezték felépítését. Homlokzati, egy toronnyal épült, félköríves szentélyzáródású, sík mennyezetes, egyhajós templom, keleti oldalán bejárati kapuépítménnyel, igen egyszerű, barokkos stílusjegyekkel. Nem védett épület. Iparművészeti tárgyai: ezüst serleg 1679-ből, ónkannák a XVIII. századból. 50 Az 1718-ban betelepült katolikus lakosok számára Batthyányi Ignác egri nagyprépost építtette 1793—1797-ig a katolikus templomot a Széchenyi utcán. 5 ' Műemlék jellegű. Egyhajós, csehsüvegboltozatos barokk templom, félköríves szentély záródással, homlokzat előtti toronnyal, hasonlóan a többi, ebben a korban épült falusi templomhoz. Berendezése 1790. körül készült, valószínűleg az egri trinitárius templomból került ide. 52 1869-ben óriási tűzvész pusztította el a templomot, ezután építették újjá. Mezőcsát középkori templomáról sajnos semmit sem tudunk. Egy 1700-as leírás szerint Csaton romos a katolikus templom, de a reformátusoknak fatemplomuk van. A mai református templom az előző, romos állapotban lévő fatemplom helyett 1745. november 23-ra épült fel. 1745—46-ban készült a múlt század vége óta az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéhez tartozó festett famennyezete és 20 karzattábla 14 tartóoszloppal. A mennyezet elpusztult felirata szerint 1745-től 1749. november 21-ig készült. 5 3 Egy, megmaradt karzattartó oszlopán 1746-os évszám van. A famennyezetet a révkomáromi műhely mesterei készítették, ugyanez a műhely működött 1740-ben a Pest megyei Tök községben. Motívumai középkori (széles, négy szirmú rózsa), és törökös eredetűek (tulipán—szegfű motívumok és szív idomú elemek), valamint országosan is használtak ebben az időben az akantusz virág- és vázaformák. A festés fehér alapon zöld, kék, piros és sárga színű, erősen megfakulva. A famennyezet múlt századi elszállítása óta a templom eklektikus jellegű belső berendezést és karzatot kapott. Új famennyezet nem készült. 54 A templomnak eredetileg fatornya volt, ehelyett épült 1778-ban a kőtorony. 49. Kovács J. I., 1942. II. 122., 496. 50. Genthon L, 1961. II. kötet, 18. 51. Csikvári A., 1939. IV. r. 8. SLGenthon L, 1961. II. kötet, 18. 53. HuszkaJ., 1897-98,20-25. 54. TomborL, 1968. 46. 166. 258
