A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)
FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete
5 I 2 I l I L J I l 4. kép. Az alföldi háztípus alaprajzi fejlődése (Bakó, 19.78 nyomán) 1. szoba, 2. konyha, 3. pitvar, 4. kamra, 5. tiszta szoba, 6. kemence, 7. tüzelőpadka, 8. berakott konyha 1856-ban kétfelé választották a református parókiát, ugyanebben az évben felépül a katolikus templom is. 1910-ben 5488 lakosa és 1140 háza van Csatnak. Az első világháborúban 1200 katona vesz részt Mezőcsátról. 1930-ban 6094 lakos és 1416 ház van Mezőcsáton. 1910-ben 995, 1930-ban 790 nádtetős ház volt a városban, a földből, vályogból készült házak aránya azóta is csökken. 1935-ben 392 törpebirtok, 47 5-50 holdas középbirtok és 3 nagybirtok van. Az egyenlőtlen földbirtokviszonyokat az 1945-ös földosztás változtatta meg. Azóta sokat fejlődött a település - járási székhely. ÁROKTŐ ÉS MEZÖCSÁT TELEPÜLÉSFEJLŐDÉSE A kutatás ezen részéről írt kézirat a jelen írással került leadásra, a Herman Ottó Múzeum Közleményei számára. Itt csak röviden foglaljuk össze az eredményeket. 4 *' a Ároktő településfejlődése: A bronzkori telepre telepedett Árpád-kori X. század második felére és a XI. század első felére datálható temető. 42 Tehát a X—XI. században is volt itt már telep (téli szállás). Okmányok szerint már 1230 körül van Ároktő nevű település. 4 3 A középkori település helyének lokalizálása az egyik legértékesebb probléma volt. Ennek helye a dorogmai—mezőcsáti út kereszteződésénél fekvő kis fákkal benőtt halom, ahol a középkori templom volt (alapfalai föld alatt vannak). A következő, valószínűleg a középkori templom török hódoltság alatti pusztulása után épült II. faluhely, ettől egy-másfél km-re keletre a mai Alvég keleti részén lehetett. Ennek központja a csak az I. katonai felmérés (1782—85) térképén látható - ma már nem álló - templom volt. A második katonai felmérés térképén (1829-66) már ennek a templomnak a területén a Tisza-kanyar homorú partfelületének pusztulása miatt a Tisza déli partfala van. A XVIII. század elején az új település az Alvégtől nyugatra, a mai Felvégen telepedtek le, így a település súlypontja kissé nyugatabbra tolódott. Az I. katonai felmérésen látszik a kétbeltelkes, ólaskertes, rostos, halmazos településforma megléte. Ennek lényege: az egyik beltelken volt a lakóház, a másik: gazdasági udvar. A múlt századi tagosításkor a rendszer felbomlott, és a külső-belső rész egységes 41a. Farbaky R, 1981. 38-49. 42. A:. VéghK., 1910.,S9.,Megay G., 1956. 15-21. 43. Győrffy.Gy., 1963. 753. L-fl M -~5 1 256
