A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete

KISKORAI , VÍZTÁROLÓ 1. kép. Mezőség települési vázlata A honfoglaláskor a Mezőséget az örösúr nemzetség hódította meg. Az I. István létrehozta állam — és vármegyei szervezet új rendbe kényszerítette ezt a tájat is: Borsod vára körül vármegye alakult, ez volt a megyében az egyetlen vár, a másik fontos intézmény a szintén I. István által alapított egri püspökség. E századokban a birtoklásra nincsen adatunk, azonban Györffy György szerint a Tisza mentén nemzetségi birtokok, és talán szabad falvak feküdtek.

9 Ároktő környéke az ásatásokból következően már a X-XI. században lakott volt. Az itt talált pogány temetkezési mód szerint a kereszténység még nem terjedt el a XI. század elejére ezen a környéken. Ároktő első említése (Aructeu) egy királyi adománylevélben található III. Béla a Rátold nembéli „Domonkos bánnak cserében a tőle elvett és a királyi őröknek adott Borcha nevű földért a borsodi vár joghatósága alól kivett Pel nevű földet adja leírt határok közt melybe őt a tavarnuci Barnabás által iktatta" a név Pély határjárásában szerepel, ez az 1194-re keltezett oklevél hamis, és 1230 körül készült.

10 Mindenesetre a tatárjárás előtt már volt Ároktő nevű község. A tatárjárás szétrombolta az I. István létesítette vármegyei szervezetet, és az Alföld lakossága 40-80%-ban elpusztult, Borsod-megye lakossága kb. 24%-ban.

1! Helyét új várak foglalják el, s ezek körül új uradalmak keletkeznek (Diósgyőr, Dédes, Cserépvára, Éleskő, Csorbakő, Szendrő, Ónod).

11 A középkori oklevelekben Atokteu, Araktel, 9. Györffy Gy., 1963. 745. 10. Szentpétery L, 1923.1/1. 157. sz; ÁTJO 1860-74. XI. 56. 11. Györffy Gy., 1963. 746. 249