A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

LOSONCI Miklós: Ruttkay György aktivista festő életműve

15. kép. Honfoglaló (olaj, vászon) 1959 „Tömegek" című művét 1950-ből is.

17a A csavarmenetekben és a fogaskerekek között asszonyos alakzatban felragyog az élet. Egy másik ciklusa a lovrani tájképek sora, ahol a tengert elemezte, izgatta „A víztömeg mozgása alkotta formaváltozatok gazdagsága". Újabb élmény érte Telkibányán, a népi kerámia, ennek jegyében készítette számtalan mázas kisplasztikáját. 1936-ban festette a „Honfoglalását, ahol az „egymásba ívelő lónyakak, hajlott hátú íjjasok fejezték ki a barbár tömeg előre törését". Mindez már Illyés „Árpád" versének önálló, független, ismeretlen előzménye.

18 1939-ben Kassán a Kazinczy Társaság képzőművészeti szakosztályának titkára lesz, de a nyarakat a Balaton mellett tölti, ahol a „tengertó irizálását" figyeli, festi a „lejátszódó fénycsodát" azzal az áttetszőséggel, ahogy Egry. E sorozata nyerte meg Csánky Dénes tetszését. Nem véletlenül, hiszen e finom fogalmazású pasztellek a műfaj optimumát jelentik. Motívumai állandóak. Alig találunk valami változást és változtatást az 1925-ös berlini rajzok között, melyek utcai fagyialtost, csillést, lovakat idéznek. Előtte is, utána is találkozunk ezen alakzatokkal. A ló először lovat jelent, később az Ady vers nyomán születő Hadak útját szimbolizálja 1973-ban.

19 Az „Álom" testesülése női akt, földre borul, kivívta Felvinczy Takács Zoltán értő tetszését.

20 Itt leírja a látványt, a 17a. ifj. Ruttkay György lakásán láttam e képeket, az ö szóbeli közlését is felhasználtam. 18.. A Ruttkay-kép Nyiry Lili tulajdonában látható Miskolcon, a Lévay u. 10-ben, a szirtfokon álló honfoglaló és Illyés „Árpád" verse hasonló mozdulatú. 19. Ifj. Ruttkay György tulajdona. 20. Ifj. Ruttkay György szóbeli közlése. 221