A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó szakvéleménye egy Szegednek felajánlott természettudományi gyűjteményről

seket és az ásatásokat pedig a tanács külön alappal támogassa a költségvetésből.

15 A városi törvényhatósági bizottság július 8-án tárgyalta és fogadta el a javaslatot, kifejezve reményét, hogy ezzel „... rövid idő alatt egy nyilvános városi múzeum megnyitása iránti előterjesztésre indítandja a Somogyi-Könyvtári bizottságot, illetve az ezzel karöltve működő városi tanácsot."

16 Ez a határozat azt jelentette, hogy jogilag is létezik múzeum, hiszen külön pénzügyi keretből gazdálkodik.

1 7 A folyton gyarapodó könyvtár és múzeumi anyag láttán az időközben megalakult millenáris bizottság tervei között szerepelteti „A Somogyi Könyvtár, a múzeum és tudományos társaság számára egy pantheon építésé"-t. A városi közgyűlés hosszas vita után 1893. januárjában szavazta meg a közművelődési palota költségeit. Reizner volt az egyetlen, aki kevesellte az épület tervezett nagyságát. A városatyák közül egyesek túl nagynak, s főleg túl drágának (200 000 forintot irányzott elő a terv) találták a jövendőbeli helyiségek méreteit, mert a meglévő gyűjteményekből indultak ki. A vita még szinte el sem csitult, amikor július 28-án a tanácshoz levél érkezett, amelyben Schaufuss Camillo meisseni lakos felajánlotta nagy értékűnek tartott természetrajzi múzeumát a városnak (később kiderült, hogy másoknak is), igen „előnyös" feltételekkel, mindössze alkalmaztatását kérte, mint a tár igazgatója.

18 Megfelelőbb pillanatot az ajánlattételre keresve sem találhatott volna Schaufuss, hiszen a tervezett nagyszabású épületet hozzáillő természetrajzi gyűjteménnyel lehetett volna azonnal megtölteni, nem kevésbé volt fontos azonban az a régóta dédelgetett terv, hogy a tudományos szempontokat minden tekintetben kielégítő közgyűjtemény hivatkozási alap lehet az ország harmadik egyetemének Szegeden való fölállítása érdekében. A felajánlott gyűjtemény megtekintésére és felbecsülésére Reizner Jánost kérte fel a város, aki ennek eleget is tett és 1893. augusztus 22-én jelentésben foglalta össze benyomásait, az útján tapasztaltakat és javasolta megvételét.

19 Bevezetésképpen ezeket írja: . . .„A nyert szóbeli utasításhoz képest Budapesten és Bécsben is a szakkörökben előzetes tájékozódásokat igyekeztem szerezni az ajánlattevő által világszerte ismertnek (weltbekannt) mondott múzeum tartalma és értéke felől, azonban fáradozásom e tekintetben meddő maradt. Sem itt, sem ott közvetlen tapasztalatból a gyűjteményt senki sem is15. SzH. 1885. május 5. 16. Csongrád megyei Levéltár, Szeged város tanácsának iratai. 209/1885. (Ezentúl Csm. L.) 17. A helyi lap ébren tartotta a múzeum ügyét. Egy újsághírben ezeket olvashatjuk: „A létesítendő szegedi múzeum ügyében a városi tanács tegnapi ülése elé javaslatot nyújtott be Szabados tanácsnok. A mint tudva van, a Somogyi-könyvtár folyosóin eddig is szépszámú érdekes régiség van összehalmozva, a melyek rendezése csak a múzeum létesítésére vár. Minthogy a múzeum részére a főreáliskola épületében átengedett két terem legközelebb át lesz alakítva, Szabados tanácsnok azt ajánlotta, hogy a múzeum rendezését, mely irányba való fejlesztését, kezelését s megőrzését illetőleg bízassék meg javaslattétellel Reizner János a Somogyi-könyvtár igazgatója. A tanács ezt elfogadta. Reizner teendő javaslata a közművelődési bizottság elé fog kerülni." Szeged múzeuma. SzH. 1888. szeptember 8. 18. Schaufuss Camillo levelét nem ismerjük. Lázár jyörgy helyettes polgármester szeptember 25-én kelt jelentéséből azonban lényegét tudjuk. Csm. L. Szeged város tanácsának iratai 27869/1893. Erre még visszatérünk. 19. Csm. L. Szeged város tanácsának iratai. 13102/1893. Az alább következő idézetek mind ebből a jelentésből valók. 12A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 177