A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (III. Befejező közlemény)

tak érvényre. A Kamaraestély szereplői a már ismert Halmay—Rákos—Haydu trió és az új vonósnégyes társaság, amelynek tagjai Rákos Arnold, aki különben a kamaratársaság meg­alapítója, Haydu István, Dick Marcell és Balogh Luca. A kamaraestélyen zeneértő és jó publikum vett részt és a művészeket külön-külön nagy ünneplésben részesítette. A kamaratársaságot mi is csak örömmel tudjuk üdvözölni és kíváncsiak vagyunk további teljesítményükre. 14 A III. kamarazene estélyről is maradt fenn híradás. A 3. kamaraestély minden száma szenzáció. Előadásra került Hollósy F-dúr triója, amely a városi zeneiskola tanárának egyik legmélyebb és legkitűnőbb alkotása. Az esten játssza Halmay Irma Chopin h-moll szonátáját és végül a Csajkovszkij D-dúr kvartett zárja be a műsort. 1 s 1919. novemberben Beethoven: Szerenádját Rákos—Bencze—Haydu adta elő, ugyanezen a műsoron ugyanez az együttes Volkmann b-moll trióját. 1919. dec. 18. Rákos—Bencze—Haydu vonóstrió Mozart vonós trióját, a Halmay—Rákos—Haydu trió pedig Smetana zongora 3-át. 16 A kamarazene Miskolcon állandó jelenlétét tehát e műfajt szerető és művelő kitűnő tanárainak is köszönhette, akik ezt a szeretetet tovább adták és így nevelődött a követ­kező generáció, amely a lángot átvette. 1921. év végi növendék hangversenyen találko­zunk Gránát József nevével, akit már az eddigiekből is megismerhettünk és aki a 30-as évek legjobb kamarazene együttesének lesz a primáriusa. A zeneiskolában a műfaj ápolására hivatott kamarazene tanfolyam biztosított után­pótlást, amelynek vezetője hangszeres vonalon Haydu István, karéneklésben pedig Hollósy Kornél voltak. A zeneiskola kamarazene hangversenyei képet adnak az ott folyó művészi munkáról. 17 A Filharmóniai Társaság történetét és küzdelmét megismerve láttuk, milyen nehéz­ségek között tarthatták fenn az együttest. Amikor szimfonikus zenekarra nem futotta erejükből közbe-közbe kamarazenét iktattak be. Ezek a kamarazene hangversenyek azért is figyelemre méltóak, mert sokszor egy kis zenekart pótoltak, a művek előadásához kiváló hangszerjátékosokra volt szükség és ezek a zenére mindig kész muzsikusok anya­giak nélkül a zenéért is hajlandóak voltak muzsikálni. Ezeken a kamarazenei hangverse­nyeken ismét összefogott a hivatásos és nem hivatásos zenész. 1924. januárja ismét fűtési és anyagi gondokkal küzd, nem véletlenül került a műsorra: „a terem fűtve van". Mendelssohn: Oktett. Ez az oktett az op 20 Esz-dúr kettős vonósnégyesre írt mű. Elő­adták: Rákos—Gobbi-Finta—Szendy—Győry—Nagy-Becht-Helényi—László Imre. 18 1926-ban III. 18-án „népszerű helyárakkal „ismét" csak kamarazenére futotta még mindig Filharmóniai Társaság jelzéssel. Műsoron Schubert híres vonós kvintettje szerepelt a C-dúr op 163. Rákos-Kománné Balogh Luca-Gobbi-Haydu I. gordonka, Becht II. gordonka. Ez a nagyszabású kamarazene kompozíció jelenti Schubert művészetének tető­pontját, ő maga már nem hallhatta ezt a művét — csak jóval halála után került sor a bemutatóra. A kvintett együttese 2 hegedű, egy brácsa és ami szokatlan 2 gordonka. Az egész mű elképzelése olyan zenekarszerű, hogy szinte áttöri a kamarazenélés korlátait. 14. Színpad és kultúra. II. évf. 7. szám 1919. II. 22-29. 15. Színpad és kultúra. 1919. III. 29 - IV. 6. 16. HOM HA 76233. 1. 1-85. 17. Eredeti műsor. 18. Eredeti műsor. 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom