A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

B.BARTUS Elemér: Történeti adatok Miskolc város kertkultúrájáról

TÖRTÉNETI ADATOK MISKOLC VÁROS KERTKULTÚRÁJÁRÓL B. BARTUS ELEMÉR Egy korszerű város, így Miskolc városképéhez is hozzá tartoznak a növényzettel fedett területek, azaz a parkok, sétányok, tavak, folyók. Mindezek a város szerkezetének fontos részei, a hely szerkezete viszont meghatározza annak belső életét, sőt növekedésének külső határait is megszabja

1

. Kívánatos a zöldfelületek és a beépítési területek helyes arányának kialakítása

2

. A kertek, parkok, parkerdők fenntartása az egészséges emberi környezet megvédésének fontos tényezői. A településen belüli zöldfelületek és a települést szerencsésen körülvevő hegyek, erdők felfogják az erős szeleket, a por- és egyéb levegőszennyeződéseket szűrik, tompítják a zajokat, az úgynevezett civilizációs megbetegedések lehetőségét csökkentik. A Bükk hegység pihenést nyújt az itt lakóknak, s a hozzánk látogató hazai és külföldi turistáknak

3

. Ideális egy város építészetében, ha a történeti részeket beolvasztó, a földrajzi adottságokat érvényre juttató építési elv érvényesül

4

. A miskolci lakosság egészségügyi, esztétikai igényeit szolgáló kertek létéről, vagy egyáltalán dísznövényeknek a legrégibb időkben való alkalmazásáról csak igen szórványos adatokat találunk. Feltételezhetjük, hogy a XIII. században virágzó iskolát és messze földön híres hőfürdőket fenntartó tapolcai monostorban

5 virágokat, dísznövényeket is ápoltak, ami ebben a korban általános volt a kolostorokban

6

. A diósgyőri pálosoknak 1313-ban István nádor többek között a Felthó nevű halastavát adományozta

7

. 1782-ben, a kolostor feloszlatásakor felvett leltárban szerepelnek a korábban ültetett hársfák, almafák

8 . E kolostor ma is meglevő, bár azóta nyilván többször újított épületének udvarán jelenleg is találunk Taxust, Kceákat, Mahóniát, melyeknek megléte feltételezhetően a korábbi növényalkalmazásokra vezethetők vissza. A szentléleki zárda körül, kiindulva az 1. Erdei K, Magyar város. (Hasonmás kiadás). Budapest 1974. 37. 2. Perényi /., Városi környezet - városépítészet Budapest, 1975. 81-84. 3. Magyar városok. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1966. Szerkesztették: Dallos F.Szabady K, Miskolc 255-268. Üdülőövezet tárgyalásánál (266) csak a szállodák, idegenforgalmi vendégszobák forgalmáról számol be. 4. Gerő L., Magyar városképek. É. M. Építőipari könyv- és lapkiadó, 1953. 72. Miskolcra vonatkozóan lásd még 20. Weiner—Valentiny—Visontai: Sztálinváros Miskolc Tatabánya Városépítésünk fejlődése. Budapest, 1959. Miskolc 91-141. 5. SzendreiJ., Miskolcz város története II. 1904. 6. 6. Rapaics R., Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon. 12-26. 7. Szendrei i. m. II. 21. 8. Szendrei i- m. 360. 105