A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

Míg Sebestyén Géza szervezte a társulatát és készülődött Miskolcra, tatarozták a színházat és némi javítást eszközöltek a díszletállományon. (Ennyi haszna volt a direktorváltozásnak.) Sebestyén társulata megérkezett tehát a 21 vagon szállítmánnyal és a számos vasúti teherkocsi után a színészek számára kapcsolt III. osztályú szerelvényekkel. (Talán szimbólumként is felfogható kép.) A különvonat 72 művészt, 11 műszaki személyt hozott. Számukra a lakáshivatal csak 24 lakást tudott biztosítani. Korabeli kifejezéssel élve: „felkutatni". Bulyovszky Gusztáv, a lakáshivatal elnöke erről a nem könnyű kérdésről így nyilatkozott: „Meg kell mondanom, a helyzet a város közönségének szűkkéblűsége miatt igen nehéz. Élvezni szeretik a színészek munkáját, de mikor lakásról van szó — visszahúzódnak." „Kedden délután rekvirálni fogunk és detektívekkel lakoltatjuk be a színészeket."

4 Nehéz lenne ma már igazságot tenni, ki volt „szűkkeblű", de az bizonyos, hogy a színészek helyzete ilyen körülmények között nem lehetett könnyű. De talán más városban sem lett volna az. Miskolcon nagyon nehéz volt az idő tájt a lakáshelyzet. A Miskolci MÁV üzletigazgatóság területén 1919-ben csak vasutas menekültekből több, mint 2300 személyt tartottak nyilván. A még ma is meglevő Szepessy laktanyában a Vay úti katonai barakokban, a Tiszai pályaudvar vasúti kocsijaiban ekkor embertelen körülmények között lakott sok száz család. A miskolci lakáshivatal előtt olyan nagy volt a tolongás napról napra, hogy nem lehetett bejutni.

5 A Sebestyén Társulat megkezdte működését és a város igazán minden megtett, hogy legalább a vezetőszínészek elviselhető körülmények között élhessenek. A társulat egyik kiválósága volt Halmos János, az Operaház később nagy hírű tagja, 1924-ben Bank palotai lakásán farsangkor már olyan ebédet adhatott, amelyről Harasztos és (a munkásmozgalomban ismert) Pajor lelkesen beszélhettek. Sebestyén Géza kitűnő színházi szakember hírében állt. Budapest is igényt tartott rá. 1924-ben elnyerte a budapesti Városi Színház bérletét is. A fővárosi színház nyereségesebb vállalkozás volt, mint a miskolci - jövedelméből ide is juthatott volna — ha — nem szól bele az Országos Színészegyesület. Tekintettel a nehéz gazdasági körülményekre, nem engedélyezték Sebestyén Gézának a 2 színház bérletét. Miskolc város áthidaló megoldásként az ifjabb Sebestyénnel, Mihállyal, aki már úgyis ellátta az igazgatóhelyettesi teendőket - szerződött, hogy továbbra is biztosítsa közönségének a már megkedvelt együttest. 1926-ban megtörténik az igazgatóváltozás. Tulajdonképpen ezzel a helyzettel Miskolc nagyon sokat nyert, mert „családi alapon" számíthatott arra, hogy a 2 Sebestyén egymást segíteni fogja, aminthogy így is történt. A Városi Színházban megforduló világnagyságok Miskolcra is eljutottak ezen az úton.

6 Miskolc város színházi és zenei életében nagy jelentőségű volt a Sebestyének színházi működése. Már Sebestyén Géza bevezette a rendszeres operaelőadások tartását. A sorozat Erkel Hunyadi László c. operájával indult meg. A társulat olyan jeles énekművészekkel is rendelkezett, akik e nem kis feladatokat sikerrel oldották meg. Nemegyszer nagy hírű vendég énekesek is felléptek. 1921 és 23 között 100 operát adtak elő, pontosabban száz operaelőadást tartottak, hiszen egy-egy mű többször is bemutatásra került. 4. Magyar Jövő napilap 1921. október 3. 5. Tóth Pál: A köztisztviselők társadalmi életének és politikai arculatának jellemző vonásai Miskolcon 1919—1939-ig terjedő években. Borsodi Történelmi Évkönyv V. Miskolc, 1976. 120. 6. Miskolci Nemzeti Színház 1823-1973. Bm. Lt. c. 1001. 3767/1974. 17-18. 197